Rózsaszín Pittbull - Hungaricumi

"- Édesapám mesélsz nekem egy mesét Magyarországról?
- Jól van kisfiam! Hajtsd ide kis fejed, hunyd le szemed és képzeld el, amit én most mesélek neked! Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ahol a kurta farkú Pittbull túr, az üvegvisszaváltó alatt volt egy ország. Magyarország. Ahol élt egy szépreményű csiga-biga!"

Hatalmas szíve van a csigának,
Mégsem udvarol a katicabogárnak.
A katica ruhácskája hét pettyes,
A csigabiga végtelenül szerelmes.

Egyszer a szél a katicát elfújta,
Szegénykéről a ruciját lehúzta,
A hét pettyet is magával sodorta,
Sír-zokog a katicalány azóta.

Csigabiga, amikor meg hallotta,
A szerelmét gyorsan be is vallotta,
És azt mondta, hogy ő bármit megtenne,
A katicának ismét legyen hét pettye.

Elcsúszott hát kölcsönért a csótányhoz,
Kapott is jelzálogot a házához.
Svájci frankból az új ruhát megvette.
Ismét ragyog a katica hét pettye.

A hitelnek gyorsan felment az ára,
Csigabiga nem is ismert magára.
Éjt nappallá téve azért dolgozhat,
Fizessen a hét pettyért a csótánynak.

A kis csiga a teher alatt megrokkant,
A fizetés emiatt meg megtorpant.
Mentek is a behajtók a csigához,
Elvitték a szerződést a házához.

Pár hétig még talán bírja a csiga,
Egy pitypang alatt addig van hol laknia.
Bánatos szemmel kutatja a kék eget,
Hogy utoljára lássa még a hét pettyet.

Könnyei közt letekintett a földre,
Amit látott pici szívét megtörte,
Mert meglátta a csótányt a fa mellett,
Hogy csókolja a hőn szeretett hét pettyet.

Szegény csiga háza nélkül éhezik,
A valóságban ilyen nem is létezik
S lehet az, hogy éppen-e végett
Kevésbé hihető-e történet.