Silver Soul - Látomás

Mára már itt van, vége
Eltorzul az idő képe
Jönnek a felhők
Ma eljöhet a világvége

Mára már mindenki alszik
Gyenge testünk a porba hullik
Az önálló akarat
Mára elpusztult kész, vége, ennyi

Droiddá válik minden ember
Ugyanaz az arc ugyanazzal a testtel
Próbál meg harcolni,
De kezében már nincsen fegyver

Sok stimulált zombi a téren
Gyűlik össze és azt hiszi, tényleg
Felszabadul egyszer,
És gondolkozhat tiszta fejjel

Kár, érzem, hogy folyik rám
A szennyezett valóság
Csak állok sorban
Észrevétlenül ebben a korban

Járna nekem ez a szabadság
A véleményalkotás
Önállóan,
Függetlenül saját valómban

Impresszív világot élünk
Csavargatják az egyéniségünk
Az arcunkba tolják
Őszintén hogy kéne élnünk

Vérünkbe épül a létünk
Hogy mi volt az eleje és mivé érjünk
Ránk öntik egyszer
A megmásíthatatlan vegyszert

Kár, érzem, hogy folyik rám
A szennyezett valóság
Csak állok sorban
Észrevétlenül ebben a korban

Járna nekem ez a szabadság
A véleményalkotás
Önállóan,
Függetlenül saját valómban

Kár, érzem, hogy folyik rám
A szennyezett valóság
Csak állok sorban
Észrevétlenül ebben a korban

Járna nekem ez a szabadság
A véleményalkotás
Önállóan,
Függetlenül saját valómban


Járna nekem ez a szabadság
A véleményalkotás
Önállóan,
Függetlenül saját valómban