Szakácsi Sándor - A félelem angyala

Mikor alszik az értelem, ébred a szív,
És álmait ontja az éjszaka rám,
És ördögi erdőn lépdelek át,
És reszket a lábam, remeg a szám

Az égen a félelem angyala száll
Mindíg a félelem angyala száll...

Mikor alszik a szív, és ébred az ész,
És kérdőn nézi a Földet a Nap,
És vasszegek őrzik a nappali fényt,
És isten lenyeli a csillagokat

Az égen a félelem angyala száll
Mindíg a félelem angyala száll

Bizsereg a szíveken az idő,
Mosolyog a szavakon a halál
Valahova tova tűnünk...

Lehet éber a szív, lehet éber az ész
Jöhet álom akár, vagy a gondolotok
És jöjjön a Nap, vagy jöjjön az éj
Már tudjuk e legfőbb parancsolatot,

Hogy az égen a félelem angyala száll,
Mindíg a félelem angyala száll...

Bizsereg a szíveken az idő,
Mosolyog a szavakon a halál
Valahova tova tűnünk...

Bizsereg a szíveken az idő,
Mosolyog a szavakon a halál
Valahova tova tűnünk...

Lehet éber a szív, lehet éber az ész
Jöhet álom akár, vagy a gondolotok
És jöjjön a Nap, vagy jöjjön az éj
Már tudjuk e legfőbb parancsolatot

Hogy az égen a félelem angyala száll,
Mindíg a félelem angyala száll...

Bizsereg a szíveken az idő,
Mosolyog a szavakon a halál
Valahova tova tűnünk...