Oláh Gergő - Boldogság (közr. Annamary)

Most hogy arcod látom, nincs több kívánságom
Eljött a perc, mi téged hív.
Csak veled minden áron, ne kelljen többé várnom
Nem választhat szét a vég.

Próbált már az élet messze vinni téged, de mindig hazatalálsz.
Legyőzzük a messzeséget, elűzzük a sötétséget
Számunkra nincs akadály!

Refrén:
Most már nem veszíthetsz el, sorsom rólad szól
Szívem ég a vágyaktól, és ez így van jól.
Mindörökre így marad, én majd őrzöm álmodat
Vigyázok rád, vigyázok rád.

Most már nem veszítlek el, viszlek boldogság
Távol jár mindaz mi fáj, s nem számít már.
Mondd hogy mindig itt leszel, és magaddal viszel
Ha menned kell, csak kezem ne ereszd el!

Néha mégis félek, mi lesz, ha elveszítlek
Kísért az éj, ha a távolban jársz..
De átölelsz és érzem, a lelkünk sérthetetlen
Nem lesz több rémálom már.

Próbált már az élet messze vinni téged, de mindig hazatalálsz.
Legyőzzük a messzeséget, elűzzük a sötétséget
Számunkra nincs akadály!

Refrén

Elszállunk innen a felhők fölé (a felhők fölé)
Hiszem hogy 100 csoda vár még ránk (vár még ránk)
És amíg mellettem élhet a fény
Mindegy hogy holnap mi vár..

Refrén