Zalatnay Sarolta - Túl vagy már mindenen

Hold ül a házakon, az este leszállt
Jöjj el hozzám, hogy álmomra vigyázz!
Csillagok nyílnak, kék a sötét,
Légy kicsit boldog, hisz' élni nehéz!

Vesd le ruhádat, alszik már a fény,
Add nekem kérlek, mit adni nem félsz...!
Két karom átölel, hajolj fölém,
Áldjon meg minket, a csillagos ég!

Túl vagy már mindenen...

Gyere már, gyere már hozzám!

Túl vagy már mindenen...

Azon az éjszakán, amikor bajt hozott a szél...

Túl vagy már mindenen...

Ó, a szavakon, amiket kimondani is félsz...

Ó, túl vagy már mindenen...

Az álmokon, amikből többé már nem kérsz...!

Kopogj be hozzám, ha feléled a szél,
Ha álmaid, nem értenéd...
Kopogj be hozzám, itt nem ér el szél,
Itt kinyílik a szenvedély!

Túl vagy már mindenen...

Gyere már, gyere már hozzám!

Túl vagy már mindenen...

Gyere, gyere már, gyere már hozzám!

Vesd le ruhádat, alszik már a fény,
Add nekem kérlek, mit adni nem félsz,
Két karom átölel, hajolj fölém,
Áldjon meg minket, a csillagos ég!

Túl vagy már mindenen...

És nem hajt bosszú,nem öl meg a szenvedés...

Túl vagy már mindenen...

Nem kiálltasz többé a legszebb évekért!

Túl vagy már mindenen...

Ó, ne kérdezd, mert senki nem felel...

Ó, túl vagy már mindenen...

Gyere, gyere már, a karomban alszol el...

Túl vagy már mindenen...

Ó-ó-ó-ó-ó

Túl vagy már mindenen...

Mh-mh...

Ó, túl vagy már mindenen...

Ó-ó-ó....

Túl vagy már mindenen...