Fényes Kató - Nem tagadom

Drágám, most úgy látom, ráérsz talán,
nem sürget dolgod, mint ma délután.
Nem rohansz, s nem mondod, nem érdekel
ez kedves, hát akkor most hadd mondjam el.

Nem tagadom, de én nem bírom el,
hogy holnap talán majd egy másé leszel,
hogy másra zuhan le majd vadul a szád,
s másnak a karjában gyújt fel a vágy.

Én nem bírom el és én nem engedem,
hogy nem lehetsz mégsem ily komisz velem.
Ha kívántalak és ha akartalak,
most már a tíz körmömmel megtartalak.

Ne szólj most egy szót se és ne védekezz,
én tudtam, hogy ennek is majd vége lesz,
de nem ilyen gyorsan, ezt nem teheted,
én megöllek téged, ha ezt megteszed.

Újból nézz rám és maradj velem,
nem érhet így véget egy nagy szerelem.
Mondd, hogy csak tréfa volt, s ne higgyem el,
az enyém vagy, érzed, s az enyém leszel.

Jegyezd meg jól, hogy most nincs kifogás,
mit bánom én, hogy jött valaki más.
Hiába vár most egy új szerelem,
én annak az újnak is ezt üzenem.

Nem tagadom, de én nem bírom el,
hogy holnap talán majd egy másé leszel,
hogy másra zuhan le majd vadul a szád,
s másnak a karjában gyújt fel a vágy.

Ne szólj most egy szót se és ne védekezz,
én tudtam, hogy ennek is majd vége lesz,
de nem ilyen gyorsan, ezt nem teheted,
én megöllek téged, ha ezt megteszed.

Újból nézz rám és maradj velem,
nem érhet így véget egy nagy szerelem.
Mondd, hogy csak tréfa volt, ne higgyem el,
az enyém vagy, érzed, s az enyém leszel,
az enyém vagy, érzed, s az enyém leszel.