Amatild - Kaleidoszkóp

Szilánkok szállnak a szélben,
Nem marad semmi sem épen,
Ebben a nagy egészben, minden eltörött...

Elveszett darabok ára,
Hogy egyszer egymásra találna
A céltalan vándorlás, akkor majd véget ér...

Ha eljön az idő...

Csillámló fényes részek,
Költenek újabbegészet,
Ha közelebbről nézed, talán megérted...

Magányos, szétszórt képek,
Felelik amit megéltek,
Újra együtt repülnek, s helyükre kerülnek...

Ha itt van az idő!

Amikor majd táncot járnak együtt,
Összebújnak árnyék és a fény
Akkor lehet megint újra teljes, ez az egész...

A sok fénylő kis darabból,
Összeáll a kép,
Akkor lesz majd megint újra teljes, ez az egész...

Szétgurult színes vágyak,
Most ismét haza találnak,
Eddig csak erre várnak...

A fény eláraszt...

Szilánkok szállnak a szélben,
Helyet kap a rész az egészben,
Ha távolabbról nézed, akkor megérted...

Itt van az idő...

Amikor majd táncot járnak együtt,
Összebújnak, árnyék és a fény,
Akkor lesz majd megint újra teljes, ez az egész...

A sok fénylő kis darabból,
Összeáll a kép,
Akkor lesz majd megint újra együtt, ez az egész...

Akko talán én is megértem,
Nem kérdezem többé, hogy miért?
Miért kevert ennyire össze mindent az isteni kéz...

Ha a részek újra egyesülnek,
És a képre újra fény vetül,
Te is megláthatod végre...

Nem vagy egyedül!