VálaszÚt - Egy láthatalan fal

Nézd, hirtelen csendben felnőttünk.

Hogy értsd: az idővel szemben vesztettünk.

Fontosabb volt minden más,

az élvezet és a csillogás.

Túl nagy szavakat soroltunk fel

és nem törődtünk semmivel.



Ma már mindent másképp látok,

általad össze állt a kép.

Sokat mondó, örök emlék.



Minden éjjel újra élem

a régi játék izgalmát.

Tetteinkben nem volt szégyen

és hittük még a csodát!

De titkos-vakon a végtelenben

nem láthattuk a változást:

Egy láthatatlan fal közénk állt.



Bánt, hogy neked a szó már mást jelent.

Fáj, hogy a közös múltunk csődbe ment.

Egy kimondatlan szövetség,

a sötétségben fényesség volt,

a hazugságban igazság,

a valótlanban valóság!



Sajnos mindig rá kell jönnöm,

a széllel szemben járok.

Tiszta szívem csak egy átok.



Minden éjjel újra élem

a régi játék izgalmát.

Tetteinkben nem volt szégyen

és hittük még a csodát!

De titkos-vakon a végtelenben

nem láthattuk a változást:

Egy láthatatlan fal közénk állt.



Minden éjjel újra élem

a régi játék izgalmát.

Tetteinkben nem volt szégyen

és hittük még a csodát!

De titkos-vakon a végtelenben

nem láthattuk a változást:

Egy láthatatlan fal közénk állt.

Egy láthatatlan fal közénk állt.

Ez az álom is lassan köddé vált…