1956. Aki magyar... (musical) - Tank parádé

Ezt hallod éjszaka is, ezt hallod egész nap
Zúgnak, dübörögnek a tankok előre szegzett ágyúkkal
Két oldalt szegzett géppuskákkal vonulnak, vonulnak
Megsüketítenek bennünket, kirázzák agyunkat
De ez a szakadatlan, szörnyű zúgás nem rémit,
legfeljebb felbőszít vagy untat.

Tank parádé, mondják keserűen a járókelők.
Még szerencse, hogy nem tengerparton élünk,
Különben flottaparádéban lenne részünk.

Fasiszta felkelés, ellenforradalom,
Ezt harsogja az árnyékkormány, s a megszálló hatalom,
De a mi fülünkbe ezt a szót dübörgik a tankok: forradalom.

Felkelt ez a nép, mert élni akart,
Letépte szeméről a kötést, szívéről a jégbilincset,
Leverte lábáról a béklyót, mit ráraktak a gyarmatosítók,
Hogy legelésszen békén, míg ők elisszák tejét, s lenyírják a gyapját.

A hernyótalpak fővárosunk kövezetét kiharapják,
De a lakosság, a nép nem lát semmi rémületes,
A mozgó acélfalakban, ágyúkban, gépfegyverekben.

Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!
Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!

Fasiszta felkelés, ellenforradalom,
Ezt dadogja az árnyékkormány, s a megszálló hatalom,
De a mi fülünkbe ezt a szót dübörgik a tankok: forradalom.

A hernyótalpak fővárosunk kövezetét kiharapják,
De a lakosság, a nép nem lát semmi rémületes,
A mozgó acélfalakban, ágyúkban, gépfegyverekben.

Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!
Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!
Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!
Vonulnak a tankok, reszketnek a házak, de az emberek nem!