1956. Aki magyar... (musical) - Összekacsintanak

Egyik bitang, másik gaz,
Ennyi biztos igaz!

Összekacsintanak
A nagyhatalmak felettünk.
Hullik a mi vérünk és az ő
Emberbarát könnyük.

Átrajzolják a térképet,
Egymás mohó kezét fogva.
Célra mutat a lézer,
Pontos az a bomba!

Egyik bitang, másik gaz,
Ennyi biztos igaz!

Erre nézve, arra intve,
Érdekükre feltekintve,
Az érdek nem is lehet más,
Szegény kicsi kintornás!

Mert miközben ő zenél,
Nagyhatalom nem henyél,
Neki térkép csak a táj,
Szuez, Duna, vagy Altáj…
Egyik bitang, másik gaz,
Ennyi biztos igaz!

Dőljön össze minden ház,
Kirúgjuk az oldalát,
Felrúgják a szerződést,
Nyiszál a sok szemzőkés.


Hogy beoltsuk életünket,
Közben ők csak kéregetnek,
Sóvárogva néznek ránk,
Nyöghetik egy életen át.

Mert a világ humanista,
Az asztalon van egy lista,
Beleírva minden népnek,
Hiába mondják: elég lett!

Ha kis nép vagy, nem lehetsz nagy,
Játszunk veled mindennap.
Befutóra avagy tétre?
Vagy a világ függeléke!

Egyik bitang, másik gaz,
Ennyi biztos igaz!

Békét teremt sietve,
Kilencedét kivetve,
Megtizedeli a lelkünket,
Mint tanító: feleltet.

S aki szépen válaszol,
-Az úttörő így dalol!-,
Vagyis tudja már a leckét,
S elfeledte szép Vereckét…

Egyik bitang, másik gaz,
Ennyi biztos igaz!

Mindegyik bitang és gaz,
Ez sajnos így igaz!