Eszményi Viktória és Heilig Gábor - Ért, amennyit ért

A hétvégi esték a klubban teltek el,
A zenekar játszott és ott volt a sok haver

Valahogy véget ért
Ó, ért amennyit ért
Van, aki azt mondja, sajnálni nincs miért!

Az áldott átkozott hatvanas években,
Milyen ártatlan volt minden szerelmem!

Valahogy véget ért,
Ó, ért amennyit ért,
De oda nem adnám, most már semmiért!

A határon túl még nem jártam sehol,
De sor került arra is hetven- valamikor!

És az összes pénzemért,
Ó, ért amennyit ért!
Csak lemezeket hoztam, ki tudja már miért?

Összejöttünk páran, ha üres volt a lakás,
De egyre több volt, a rosszkedvű búcsúzás

Valahogy véget ért,
Ért, amennyit ért,
Küzdeni tanultunk hétköznapi dolgokért!

És a nyolcvanas évekre türelmesek lettünk,
Gyűlt a tapasztalat

És lassan számba kell venni
Álmainkról mennyi kör leszaladt

És ha videón látjuk Etiópiát,
Titok merre tart a világ

Majd a kilencvenes körnél
Megtudjuk, merre tart a világ

Ne bánkódj azért, ha valami véget ért!
Tedd a helyére,
Ért, amennyit ért!

Ne bánkódj azért, ha valami véget ért!
Tedd a helyére,
Ért, amennyit ért!

Ért, amennyit ért!