Gyurkovics Zsuzsa - Ő

Ő szívembe lopta halk szavát,
ha látom kedves mosolyát,
úgy érzem, táncol a világ,
s minden oly szép.
Ő egy újabb álom tükre tán,
a bánat borús hajnalán,
amikor gondok törnek rám,
s köröttem minden oly sötét.

Ő jelenti mindazt, ami jó,
miatta születik a szó,
Örökös boldogság,
hogy itt van énvelem.
Ő a dal, mit suttognak a fák,
a csend, a meghitt éjszakák,
számomra több, mint a világ,
a mindenem.

Ő, ki mindig olyan boldog és vidám,
nekem is ad majd jókedvet talán,
hisz el nem hagyom én őt soha már.
Ő csak velem élvezi az életet,
valóra válik majd a képzelet.
bárhol is legyen, szívem rátalál.

Ő a fény a dombok oldalán,
az élet legszebb titka tán,
az erős, kézzel írott pont a szó után.
Ő szívembe lopta mosolyát,
s én lesem, várom a szavát.
Nélküle üres a jövő,
számomra nincsen más, csak Ő.

Ő, ki mindig olyan boldog és vidám,
nekem is ad majd jókedvet talán,
hisz el nem hagyom én őt soha már.
Ő csak velem élvezi az életet,
valóra válik majd a képzelet.
bárhol is legyen, szívem rátalál.

Ő a fény a dombok oldalán,
az élet legszebb titka tán,
az erős, kézzel írott pont a szó után.
Ő szívembe lopta mosolyát,
s én lesem, várom a szavát.
Nélküle üres a jövő,
számomra nincsen más, csak Ő.
Ő-Ő-Ő.