Kozmosz - Maradok tisztelettel

Voltam beljebb és sokkal lejjebb
néha példának nem a legszebb
néha lenyeltem, néha mondtam
néha léptem és elrontottam
néha csaltam, néha szívtam
néha vászon voltam a mozimban
néha árad bentről a bánat
és az árok kér ki magának

néha feladnám, néha hinném
hogy messzebb messzebbre vinném
hogy odakint egyenes az élet
és vastagabb a pénzek
de ha ez jutott, ez csöppent
én nem leszek Berlinbe' jöttment
mer' itt imbolyog megint a csónak
hát szóljon hangosan a Szózat, kettő!

bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat

néha egyedül jöttem az úton
néha felülről láttam, hogy csúszom
néha túl aktív, néha kába
néha mérges, de nem hiába
van úgy, hogy valahogy eltalál
ez a programozott agysejthalál
néha ájultan dőlök ágyba
néha vágyok valami puhábbra

néha kormos a levegő itthon
néha sehogy se vicces a sitcom
te azt mondod, maradni félelem
én azt, hogy a nyelvem az élelem
és ha ez jutott, ez csöppent
én nem leszek Berlinbe' jöttment
mer' itt eltévedt megint a csónak
hát szóljon hangosan a Szózat, kettő!

bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat

van, aki hegynek fut, van, aki helyben
van, aki messze, még sincsen egyben
van aki legelöl megy, tényleg mennie kell
van, aki dolgok elől, mert nem hitte el
hogy többet ér, ha itt változtat
van, aki maga elől, ezért kárhoztat
átkost, árkot és ártatlant
van, aki magába nézett, és átkattant
hogy jobb lesz, ha nekiáll,
magától nem megy semmi,
hiába áll neki feljebb
van, aki itt van távol, de nem ment el
csak a képből kiállva kommentel
nekik elmentek, van aki észnél marad
késő sírni, de tenni akad,
ideje megmutatnunk a senkiknek
na, álljon fel, akinek nem mindegy

bejártam Londont és Túrkevét
és amit láttam máshol, az túl kevés
hogy repüljek, maradok tisztelettel
nem megyek sehova Liszt Ferenccel
köszöntök minden polgármestert
én itthonról böködöm a sok száz embert
a huszonegyedik század
az első, ami nem várhat többet ránk