Diótörő és Egérkirály (musical) - Tetem-tangó

Mondja, mért oly vérszegény?
Hiszen küllemre fess legény!
Hová tűnt a bő vére?
Hisz nem vagyok a nővére…
Ha megsimít egy vámpír ujj,
Nem kell, rögtön elpirulj -,
A lelkünk révbe ér, ha szív a szívhez ér,
Hát légy enyém, egér!
Szeressen, szépfiú!
Ha nem hát majd kinyúl!
Bár csókom kész életveszély,
Ez nem csekély, sekély szeszély!
Te légy a végzetem – tetem – tetem,
Inkább, mint meggyilkolt egértetem.
Van ám egy még jobb ötletem,
Ha összeköthetem az életem – tetem,
S az életed – tetem,
Akkor lesz aztán tatam – tatam.
Bár külsőm kissé vámpíros,
Imádni engem nem tilos,
Kezemben az élete -,
De nagyon megtetszett a mérete…
Maga még nem öreg, nem nagypapa,
Magának menne még a rampapa…
Csókolj, ha kér egy denevér,
Különben élted véget ér,
Hogy értsd: megkrepálsz, egér!
Szeressen, szépfiú!
Ha nem hát majd kinyúl!
Bár csókom kész életveszély,
Ez nem csekély, sekély szeszély!
Te légy a végzetem – tetem – tetem,
Inkább, mint meggyilkolt egértetem.
Van ám egy még jobb ötletem,
Ha összeköthetem az életem – tetem,
S az életed – tetem,
Akkor lesz aztán tatam – tatam.
Te légy a végzetem – tetem – tetem,
Inkább, magam halottnak tetetem.
Van ám egy még jobb ötletem,
Ha összeköthetem az életem – tetem,
S az életed – tetem,
Akkor lesz aztán tatam – tatam – tatam – tatam.