Beszterce ostroma (Daljáték) - Túlélő-dal

Pruzsinszky:
Aranyóra ez a föld,
Szép csendesen körbemén,
Mégis mennyi sült bolond
Csimpaszkodik kerekén.

Pamutkay:
Mind rohanunk veszettül,
Azt gondoljuk, hogy ettül
A világ is csak úgy
Nekilendül…

Bakra:
Alkudjunk meg, uraim!
Van egy világ odakint,
Meg a másik idebent,
Nem normális egyik sem!

Holub:
Nemcsak Néró volt bolond,
Minden eszme rögeszme!
Bomlott itt (s nem kicsinyt)
Minden elme!

Együtt:
Senki se normális!
Bolond a normális!
Megannyi formális
Idegbeteg!
Senki se normális!
Ne légy te normális!
Luxus a normális!
Minek neked?

Pruzsinszky:
A szolgát miért aggassza,
Ha eszement a gazda?

Holub:
Minden úr csak egyforma,
Bárhol szolgálsz, tébolyda!

Együtt:
Mi egyebet tehetünk,
Hogyha élni szeretünk,
Szolgáljuk a világ
Bolondériát!
Miért lennél normális még?
Ha az volnál is,
Bolond az ország is,
No meg a kormány is!
Teljesen normális
Itt még a botrány is,
Ne légy te normális!
Na látod, jobb máris!
Szolgáljuk Pongrácz grófot, amíg lehet,
Hiszen attól még forog itt a föld!
Meg kell ma becsülni az ilyen helyet,
Mivel tudjuk, hogy máshol sincs különb!
Szolgáljuk Pongrácz grófot, amíg lehet,
Hiszen attól még forog itt a föld!
Meg kell ma becsülni az ilyen helyet,
Mivel tudjuk, hogy máshol sincs különb!
Senki se normális!
Bolond a normális!
Megannyi formális
Idegbeteg!
Senki se normális!
Ne légy te normális!
Luxus a normális!
Minek neked?
Senki se normális!
Ne légy te normális!
Minek neked?
Senki se normális!