Beszterce ostroma (Daljáték) - Süket ám az Isten

(Pongrácz):
Süket ám az Isten szóra, jajgatásra,
Csak a dalos ember lehet az Ő társa!
Még a szentbeszéd is csak kuruttyolás néki,
Még az imát is csak énekszóból érti.
Még az imát is csak zeneszóval érti.
Bort ide, pálinkát!
Hagy forogjon a világ!
Ha kifele, ha befele nyílik itt az ajtó,
Maradjon kint, akinek a feje fáj a zajtól!
Örök idő óta szól itt már a nóta!
Ha fölfele, ha lefele ugrik is az ember,
Minek kéne pihennie, nem élhet, csak egyszer!
Tapossa meg, aki bírja, dörögjön az ördög sírja!
Ha kifele, ha befele, hej, tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!

(Kórussal):
Múlassuk át az éjszakát végestelen végig!
Dagasszuk meg ezt a Földet, hogy érjen az égig!
Örök idő óta szól itt már a nóta!
Ha fölfele, ha lefele ugrik is az ember,
Minek kéne pihennie, nem élhet, csak egyszer!
Tapossa meg, aki bírja, dörögjön az ördög sírja!
Ha kifele, ha befele, hej, tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!
Hogy a lelked rakjad bele, most van a tánc!
A lelkedet rakjad bele, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Hej, hej, hej, hej, hej!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Most van a, most van a, most van a tánc!
Ha kifele, ha befele, hej tedd rá!
A lelkedet tegyed bele, most van a tánc!
Tapossa meg, aki bírja, dőljön be az ördög sírja!
Dőljön be az ördög sírja!