Réti József - Bánk bán - Petur bordala

PETUR:
Ha férfi lelkedet
Egy hölgyre fölvetéd,
S az üdvösségedet
Könnyelműn tépi szét;
Hazug szemében hord mosolyt
És átkozott könyűt,
S míg az szívedbe vágyat olt,
Ez égő sebet üt;
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik mint a buborék,
S marad, mi volt, a puszta lég,
S marad, mi volt, a puszta lég.
Igyál, igyál, igyál!

Kórus:
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
Eloszlik mint a buborék,
S marad, mi volt, a puszta lég,
S marad, mi volt, a puszta lég.

PETUR:
Ha bánat és a bor
Agyadra frigyre lép,
S lassankint földerül
Az élet puszta kép,
Gondolj merészet és nagyot,
És tedd rá éltedet:
Nincs veszve bármi sors alatt,
Ki el nem csüggedett.
Gondold meg és igyál:
Örökké a világ sem áll;
De amíg áll és amíg él,
Ront vagy javít, de nem henyél,
Ront vagy javít, de nem henyél.
Igyál, igyál, igyál!

PETUR ÉS BÉKÉTLENEK ( kar ):
Gondold meg és igyál,
Örökké a világ sem áll,
Eloszlik mint a buborék,
S marad, mi volt, a puszta lég,
Marad, mi volt, a puszta lég.
De amíg áll és amíg él,
Ront vagy javít, de nem henyél,
Ront vagy javít, de nem henyél.