Nemesis - Bocsásd meg a Bűnömet

...Éjjel van, nem tudok aludni, hogyan is tudnék...Valami nagyon rossz fog történni érzem, de nem tudom még, hogy mi, holnap ismét megpróbálok bejutni hozzá, vagy esetleg kihozni onnan őt...Úgy érzem, mintha hívna...

Fiú: Egyre nő a távolság
Hol jársz, vagy hol vársz rám
Olyan nagy szükségem van most rád...
Gyere, kérlek, adj reményt!
A sötétbe hozz most fényt!
Vezess át az éjszakán!
Holnapra késő már...túl késő már

Bennem nincs már senki
Bennem nincs már semmi
Testem többé nem fáj
És nem érzek félelmet sem...
Ütnek, vernek, kínoznak,
Kérdeznek, aláznak.
Mit mondok, nekik fáj-
Tudják jól- nem hazugság.

Csak jó és rossz út van-
Az ember választhat.
Én is választottam,
Tévedés volt talán, nem tudom...
És ha eltűnik szívemből
Ez az álnok hit,
Akkor majd gondolj rám,
Mert már nincs igazság!

És az élet megy tovább
Tévedés volt, semmi más
Újra elborít a szenny,
Az önző, öntelt őrület.
Testem többé nem kell már
Úgysem vehetném hasznát
Szívemben nincs félelem,
Végleg elmúlt...

ANGYAL II.: "Figyelj ember, mit beszélsz
Gyere, nézd meg, hogy hol élsz!
Hazug vágyak hajtanak,
Ez a sorsod ember!
Mindig, mindent elhiszel,
De a lelked én viszem el
A Tagadásnak Szellemét
Nehogy ismét szentnek nézd!"

Az élet úgyis megy tovább
Nem haragszom rád, világ.
Elvesztem, az én hibám
Jót akartam, csak ez fáj...
És a Fények Földje vár,
Ha tényleg nem volt hazugság.
Őrizd jól emlékemet,
Bocsásd meg a bűnömet!

Testem többé nem kell már,
Úgysem vehetném hasznát
Bocsásd meg a bűnömet,
Őrizd jól emlékemet!