Koós János - Családi vacsora

Terítve az asztal
sok finom falattal,
gőzölög a káposzta.
A mama, aki ott van;
kezében egy kappan
s a családot átkozza.

Most a papa lép be,
virág a kezében,
de a többi nincs ott még.
Mindjárt üt az óra,
tévé-híradóra,
mégis üres három szék.

Családi vacsora a Kovacsovicséknál,
pontban este fél nyolckor.
Igen nagy esemény ez az esti program,
amit semmi nem pótol.

Családi vacsora a Kovacsovicséknál,
hagyományos szertartás.
Ott ülnek enni, de nem tudja senki,
hogy minek ez a felhajtás.

Te jó Isten, én milyen éhes vagyok ...

A mama így szól, drágám,
az öregeket hívd át,
ne várjunk egy cseppet sem.
Könyörgöm az égre,
enni kéne végre,
hideg lesz a lebbencsem.

A nagymama horgol,
néha egyet horkol,
papa inti, ébresztő.
A nagypapa krákog,
látod fiam, látod,
menjünk, amíg nem késő.

És tam-tam.

Családi vacsora a Kovacsovicséknál,
pontban este fél nyolckor.
Igen nagy esemény ez az esti program,
amit semmi nem pótol.

Családi vacsora a Kovacsovicséknál,
hagyományos szertartás.
Ott ülnek enni, de nem tudja senki,
hogy minek ez a felhajtás.

Megteltek a székek,
csak a gyerek nincs meg,
keresgetik feldúltan.
Leszökött a térre
vagy tán a Műjégre? -
találgatják sápadtan.

Egyszer csak meglátják,
lépcsőn olvas ponyvát.
Jesszusom, ezt hogy merted?
Leves most már nincsen,
nyaklevest kapsz, kincsem.
Nesze neked Piszkos Fred!

De családi vacsora a Kovacsovicséknál,
pontban este fél nyolckor.
Igen nagy esemény ez az esti program,
amit semmi nem pótol.

Családi vacsora a Kovacsovicséknál,
hagyományos szertartás.
Ott ülnek enni, de nem tudja senki,
hogy minek ez a felhajtás.

Ott ülnek enni, de nem tudja senki,
hogy minek ez a felhajtás.