Záray Márta - Na, mondd

Na, mondd, na, mondd, hát felelj már nekem,
hogy egyáltalán tudod-e, hogy mi a szerelem?
Na, mondd, na, mondd, most újra kérdezem,
te mosolyogsz, de mégse felelsz, nem, nem, nem.
Várj csak, mit tegyek, rögtön kitalálom,
mondok majd neked újat, szépeket,
vagy tán hallgatok, én sem szólok hozzád,
és így várom azt, míg te megkérdezed.

Na, mondd, na, mondd, hát felelj már nekem,
de nem szólok, csak hallgatok, hisz ez a szerelem.
Lásd, minden szép, tán szebb nem is lehet,
és nézzük majd a holdat, eget, jaj, de jó így együtt veled
de ha néztük már eleget, csókolj meg!

Én egy csókra hárommal is felelek,
mindkettőnknek jó a felelet.
Mégis drágám én a páros csók után,
a hangodat is hallanám.

Na, mondd, na mondd, hát felelj már nekem,
hogy egyáltalán tudod-e, hogy mi a szerelem?
Na, mondd, na, mondd, most újra kérdezem,
te mosolyogsz, de mégse felelsz, nem, nem, nem.
Várj csak, mit tegyek, rögtön kitalálom,
mondok majd neked, újat, szépeket,
vagy tán hallgatok, én sem szólok hozzád,
és így várom azt míg te megkérdezed.

Na, mondd, na mondd, hát felelj már nekem,
de nem szólok csak hallgatok, hisz ez a szerelem
Lásd, minden szép, tán szebb nem is lehet,
és nézzük majd a holdat, eget, jaj, de jó így együtt veled,
de ha néztük már eleget, csókolj meg!