Psota Irén - Bezzeg az én időmben

Bár én még hajadon vagyok, tanácsot szívesen adok.
Ehhez a problémához hozzászólva annyit mondhatok:

Bezzeg az én időmben mások voltak még a férfiak,
valaha százszor jobban tisztelték a nőt.
Alighogy megjelent egy leány zsúrokon vagy teán,
a sok gavallér körülrajongta őt.
Bezzeg az én időmben sorra haltak még a nők miatt,
tanúm a Rókus és a vén turulmadár.
A nő meg kolostorba vonult, s gyászolta a fiút.
Hej, bizony ennek befellegzett ma már!
Hiszen a férfi, hogyha táncra kéri fel ma a nőt,
rángatja, sőt rázza is őt,
ilyet egy régimódi úr, egy olyan úgynevezett,
idegen helyeken sohase rendezett.
Bizony az én időmben mások voltak még a férfiak,
valaha tisztelték és kímélték a nőt.
Alighogy megjelent egy leány zsúrokon vagy teán,
a sok gavallér körülrajongta őt. Jaj!
Úgy látom, hogy megbolondult mind a férfinép,
nyakra-főre nősül mind ahány.
Nem tudom, hogy mit csinálnak, s hogy miképp,
de férjet kap ma minden lány.

Hiszen a férfi, hogyha táncra kéri fel ma a nőt,
rángatja, sőt rázza is őt,
ilyet egy régimódi úr, egy olyan úgynevezett,
idegen helyeken sohase rendezett.
Bizony az én időmben mások voltak még a férfiak,
valaha tisztelték és kímélték a nőt.
Félénkek voltak ők és suták és hűek, mint a kutyák,
főleg a hozomány és az esküvő előtt.