Psota Irén - Elment a józan eszem

Elmegy a józan eszem, ha a charlestont járom.
Járd velem hajnalig, régen várom!
Lesz, ami lesz, ez a tánc oly jó,
ha szól az igazi dzsessz.
Nem új a ritmus, a nagypapa régen járta,
és a jó nagymamát ezzel várta,
részegítőbb, mint a pezsgő bor,
mert jó, mint az erős szesz.
Igazi dzsungel az éjszaka,
és vidáman táncol a kenguru már,
s egy okos pávián párja csak ezt rikkantja:
Nincs is ennél jobb talán.
Elmegy a józan eszem, ha a charlestont járom,
bánom is én, mi lesz télen-nyáron.
Jobb, mint a szesz, és a kedvem jó lesz,
ha szól az igazi dzsessz.

Juj, de jó veled, szaxofon nevet,
és csörög vidám bendzsó.
Ezt a charlestont ötven éve már
járja ifjú és vén.
Párizs így kiált, London így kiált:
Juj, e tánc milyen jó!
Már nem kell sok beszéd,
lábad, hogyha lép,
itt zavar a sok szó.

Elmegy a józan eszem, ha a charlestont járom.
Járd velem hajnalig, régen várom!
Lesz, ami lesz, ez a tánc oly jó,
ha szól az igazi dzsessz.
Nem új a ritmus, a nagypapa régen járta,
és a jó nagymamát ezzel várta,
részegítőbb, mint a pezsgő bor,
mert jó, mint az erős szesz.
Igazi dzsungel az éjszaka,
és vidáman táncol a kenguru már,
s egy okos pávián párja csak ezt rikkantja:
Nincs is ennél jobb talán.
Elmegy a józan eszem, ha a charlestont járom,
bánom is én, mi lesz télen-nyáron.
Jobb, mint a szesz, és a kedvem jó lesz,
ha szól az igazi dzsessz.