Bródy János - Eljöttél végre

Múlt éjjel álmot láttam
Csillagok közt messze szálltam
Égi boldogság várt reám
Királyom oldalán

Itt vagyok végre nálad
Iszonyú, hogy halni látlak
De az élet vár, kedvesem
Miért hagynál árván engem

Szívem, lelkem érted ég
Látod, hozzád jöttem, két karom most átölel
Érezd, mindenem tiéd
Nézz rám, érted mindent megtennék
S ha egyszer elhagynál, utánad mennék

Eljöttél végre értem
Megjövendölt szép reményem
Hosszú volt az út nélküled
Nem volt más, csak csend

Érzem, hogy újra élek
A sötétségből visszatérek
Ha te átölelsz, kedvesem
Nem válhatsz el többé tőlem

Látod, erőm visszatér
Lelkem újra szárnyal, két karod ha átölel
Érzem, forr bennem a vér
Véled messze földre elmennék
S ha egyszer elhagynál, én meg is halnék

Eljöttél végre hozzám
Te vagy az, ki áldást hoz rám
Akit küld az ég, hogy szívemet
szerelem járja át

Jöjj hozzám édes vággyal
Ne törődj most semmi mással
Ha te átölelsz, kedvesem
Nem választ el senki tőlem

Szívem, lelkem érted ég
Fénylő csillagok közt két karoddal átölelsz
Érzem, mindenem tiéd
Véled messze földre elmennék
S ha egyszer elhagynál, én meg is halnék