Funktasztikus - Sámánének

Fogadd szeretettel üres költeményem
Csiszolatlan gyémánt csillogás az üvegtörmelékben
Ha odateszem magam zeng a próbaterem
Esküszöm az óvodában villamosszék volt a jelem
Minden este transzba esem
Álmaimban zuhanok de mindig talpra esem
Csiribú-csiribá elvarázsolnak az ütemek
A takaréklángon fortyogó titkos növényi főzetek
Kopog a sámándob, vonz a rengeteg
A füstben rajzó, kirajzolódó szellemek
A halottakkal kuncogok, néha megszállnak
Örökké azt figyelem amit mások nem látnak
Mert a hullákért senki nem fizet hálapénzt
Gyűlik a sáskafelhő eltakarja a lámpafényt
Egy letűnt kor, eltűnt nyelvén szólítom
És azt már észre sem veszem ha állathangon vonyítom

Rémület és révület
Misztikus, démoni sámánének X4

Élvezheted a csatornabűzt
A hatalmasok kisded játékát lesni
Házfalakra a lobogó tűz
Hatalmas őslények árnyékát veti

Kikapcsolom a tudatom ugatok vagy nyerítek
Amikor a hírnök sasmadár képében jelenik meg
Az alant világba utazok, eljutok könnyedén
Leereszkedek az égig érő kender gyökerén
Önkívületben bolyong a lelkem lent az alagsorban
Sziklák tövében megterem az UV fényű szarvasgomba
Mindet megeszem, változó barlangrajzok
Mammutok, ragadozó raptorok, felrobbant fúziós atomreaktorok
Elsötétített nappalok, mióta robbanófejes nyílvesszővel
Kilőtték a napot, üldöznek a farkasok, nincs több beton sem földút
Minden város egy katlan egy dögkút
Földúlt földanya vulkáni lávát köpköd
Lebegő piramis ellipszis pályán röpköd
Ezek a keleti fekete sámán szájtépései
Földrengések a tánclépései

Látomások, nyüszítések
Nyávogások, fogcsikorgatás
Jelenleg a nyelvem alatt fehér holló fészkel
A köpenyem alatt gyilkos darazsak ezrével
Dobverőmmel a ködöt szurkálom
Lázálom az ég rétegei között ugrálom
Halottlátó hasissal tömöm meg a pipám
Egy marék parázzsal etetem meg paripám
A Sarkcsillagon át, bevágtatok az égboltba
Vakító fénycsóva angyalok vernek félholtra
Ágaskodó medvét behalluzva
Aganccsal a sofőr nem enged fel a buszra