Kovács Erzsi - Egy szavadba kerül

Egy szavadba kerül, tudod tán,
és én a csillagokat eléd lehoznám,
de hogyha ez se lenne elég,
mondd, mit szeretnél?
Szavamra, duzzogásod okát nem értem,
miért is nézel rám ma ilyen sötéten?
Áruld el végre már, hogy mi lelt,
mondd, mit szeretnél?

Amit a néma gyermek kívánt,
tulajdon édesanyja nem találja el.
Mondd hát ki bátran azt, hogy mi bánt,
én érted mindent megteszek,
csak mondani kell.

Hiszen csak egy szavadba kerül, tudod tán,
és én a csillagokat eléd lehoznám,
de hogyha ez se lenne elég,
mondd, mit szeretnél?

Órák óta rosszkedvűnek látszol,
morcosan hallgatsz, m, m, m,
nincs egy mosolyod.
Elegem van már a hallgatásból.
Mondj végre valamit, szólj egy szót!

Amit a néma gyermek kívánt,
tulajdon édesanyja nem találja el.
Mondd hát ki bátran azt, hogy mi bánt,
én érted mindent megteszek,
csak mondani kell.

Hiszen csak egy szavadba kerül, tudod tán,
és én a csillagokat eléd lehoznám,
de hogyha ez se lenne elég,
mondd, mit szeretnél?
Különben mégse mondd ki, ne tedd!
Elárul mindent a szemed,
de sajnos csókról szó, szó, szó se lehet!