Road - Húzom a kardot

Amikor húzza a széket a sors ki alólad,
Lóghat a lábad a szélben
Fekete bársony bárányokból felhő nyáj az égen,
Akkor a hadművelet elterelő
Bátorság, nagy levegő!

Nyílik az ernyő, a többi felejtő
Érkezik talpra a szándék
Mindegy, mit hoz a holnap
Ismerős a játék

Nincsen a sors könyvébe semmi írva,
A sors egy analfabéta
És ha úgy van kedvem, mától kezdve
A seggére verhetsz néha

Vagy ha úgy érzed, hogy megnézed,
Ha túl kíváncsi a természet
Ne lepődj meg, hogy ha itt-ott nincs ott
Egy-két-há-négy oldal!
Belekóstoltam már én is
És hígítottam borral

(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se

Esztelen évek, hasztalan órák
Megsúgták, hogy felnő
Elmegy magától, csak épp a fától
Nem látja még az erdőt

Rájössz, hogy nincs véletlen,
De akkor már értelmetlen
Botlik az úton, a lépni akarás,
Párnák között az álmok
Nem kell térkép, jó az irány
Behunyt szemmel is látod

(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se

Vagy tudod mit, inkább mégis!
Húzom a kardot, megteszem én is
Lesz, ami lesz, míg el nem ereszt
Végig csinálom csak azért is!

Ahogy fent, úgy lent!
Ahogy jött, úgy ment!
Pont úgy!

(Refrén:)
Várj! Vagy tudod mit, inkább mégse!
Legyen ez a mások tévedése!
Volt, ami volt! Lesz, ami van!
Néha már tényleg nem értem én se

Vagy tudod mit, inkább mégis!
Húzom a kardot, megteszem én is
Lesz, ami lesz, míg el nem ereszt
Végig csinálom csak azért is!

Várj!