Kazal László - A komédiás búcsúja

Egy dal csupán az élet.
Csak tréfálj, mert tréfálni kell!
Hát rajta, bolond komédiás,
jön még egy felvonás,
a végét ne toljad el!
Volt itt nóta, aj-jaj,
és egy nagy kazallal
szórtam én a viccet szét.
Szívem beleadtam,
míg a kardiogram
rázós lett egy kicsikét.
Egy dal csupán az élet,
csak tréfálj, mert tréfálni kell!
Hát rajta, bolond komédiás,
jön még egy felvonás,
a végét ne toljad el!
Szent hely volt a bretli,
kell a vicces sztori
százszor jobban, mint a könyv.
Színész hasra essen,
néző jót nevessen,
így a világ rendbe jön.
Sej-haj, ha én egyszer
ezt a pályát újra kezdem, sej-haj!
Táncos kedvű színész leszek én!
Sej-haj, nazdarovja,
ezt a pályát Isten óvja,
búcsúzóra rátok hagyok egy dalt.
Akkor újra mennybe megyek,
mára legalább,
vagy pediglen hordanak,
mint pincébe a fát.
(Egy dal csupán az élet,
hát tréfálj, mert tréfálni kell!
De vigyázz, öreg komédiás,
jön még tán pár felvonás,
a végszót ne téveszd el!)
Egy dal csupán az élet,
hát tréfálj, mert tréfálni kell!
De vigyázz, öreg komédiás,
jön még tán pár felvonás,
a végszót ne téveszd el!