Antal Timi - Elég

Hallak a távolból, fogadok, hogy ébren vagy.
Menekülsz a várostól, hogy mindent feladj.
Látlak a távolból, fogadok egy jelre vársz.
Ki se látsz magányodból,
Kinyitsz, bezársz.

Féltesz, máskor fel sem veszed
Míg a távolság majd elszeret.

Refr.:
Kellesz, mint végnek a kezdet,
Mint az éjnek a hold, úgy mint a "lesz"-nek a volt.
Elég, elég!
Kellesz mint könnyek a szemnek,
Úgy mint a hangnak a csend,
Úgy mint a kintnek a bent.
Elég, elég!

Hallak, de távolról, beragyog sok emlékkép,
Mint parazsak a lángokból, szerteszét.
Látlak, de távolról, toporog az elmúlás
Kitörölsz az álmokból, a bolondulásig..

..Féltesz, máskor fel sem veszed
Míg a távolság majd elszeret.

/2× refr./

Ajkamra szárad a festék,
Lassan múlnak az esték, jöjj már
Hisz jól tudod nem vár ez a félő mámoros szempár.

Kellesz mint könnyek a szemnek,
Úgy mint a hangnak a csend,
Úgy mint a kintnek a bent
Elég, elég!
(Kérlek ne hagyjuk ennyiben,
gyere mondd,hogy kellek, s elhiszem)
Úgy mint az éjnek a hold, legyél merész
(Kérlek ne hagyjuk ennyiben,
gyere mondd,hogy kellek, s elhiszem)
Úgy mint a lesznek a volt, legyél merész!