Kardos-Horváth János - Suttognak a fák

Szeretet nélkül a puszta cselekedet mit sem ér
Szeretettel az ember a nehéz napokon is könnyen átér
A szeretet lángjaiban a legkeményebb vasnak is meg kell olvadnia
A pillanatra hangol a szeretet és nem arra meddig kell tartania
Nem a személy fontos, hanem a tény, hogy szeret
Ha nem szeretlek senki vagyok, engedd, kérlek, hogy szeresselek
Nem lámpással, hanem szívvel kell keresni az embereket
Csak a szeretetnek nyílnak ki a szívek.

Úgy mondd, ahogy suttognak a fák, ha a szél fújja
Úgy mondd, ahogy az anyja a fiát ereszti a háborúba
Úgy mondd el nekem, ha menni kell, hogy soha nem felejtelek el.

Aki nagyon szeret az néha
Nagyon gyalázatos dolgokra képes
A szeretet a hűség csontvelője
Úgyszólván hogy maga az élet
Olyan, mint a váltófutás
Mindig át tud adni valamit másnak
4 ölelés kell a túlélésnek
12 a gyarapodásnak
Mindig az győz aki szeret
És nem az győz aki többet tud
Aki viszonozza a gyűlöletet
Az legyőzetett még 1 kört fut
A gyenge szereti önmagát
Az erős másokat hord a szívében
Egy dologban hisz a szeretet
Fel nem fogható roppant erejében.

Úgy mondd, ahogy suttognak a fák ha a szél fújja
Úgy mondd, ahogy az anyja a fiát ereszti a háborúba
Úgy mondd el nekem, ha menni kell, hogy soha nem felejtelek el.

Horgony a szívemen, zászló a vállamon nincs hova tovább sodródnia
Közel a végtelen, fényben az életem szirmai Made In Hungária
De ravasz a kényszer rabja ha mész el még egyszer meg kell kampóznia
Végül pusztán szeretetből legyen mit a vitrinbe lógatnia.

Úgy mondd, ahogy suttognak a fák, ha a szél fújja
Úgy mondd, ahogy az anyja a fiát ereszti a háborúba
Úgy mondd el nekem, ha menni kell, hogy soha nem felejtelek el.