Kardos-Horváth János - Elvállalat

Össze vagyunk kötve, mint a hulla meg a zsákja
Mint a halálraítélt pislog az akasztófájára
Össze vagyunk kötve, mint a bilincs meg a bűn
Úgy, ahogyan ott van az a kis lyuk is a tűn
Össze vagyunk kötve, szomorú és vidám
sokszor újragondolt válasszal kérdés után
Össze vagyunk kötve, mint a hajnal meg a harmat
Mint az ősrobbanást az Isten, én pont úgy akarlak
Össze vagyunk törve, mint a murva van a járdán
Tojásrántotta héjaként pislogunk a tálcán
Aprítva, pörkölve össze vagyunk törve
Mint a búza finomlisztté lettünk őröve
Össze vagyunk törve, együtt is és külön
Az ég összes csillagánál többé törtünk
Tudom össze vagyunk törve, hiába is van pót
Százszor száz darabra tört minket a kaleidoszkóp
Biztos tudja jól az ég
Hogy ez a Föld nem lesz elég
Összevarrni sebeket
Találni oly tekintetet
Mint a Tied
Mert el vagyunk válva, mint a bokrától a málna
Mit lecsípett egy madár, éhes a fiókája
El vagyunk válva, mint a higanytól a víz
Összekeverhetetlen, mint partiban a szűz
Mint a pálcától a vágya, mint kispaptól a lányka
Hóban hunyó toboz a fájától, úgy el vagyunk válva
Szétnavigálva, én sajnálom, ő sajnálja
Hogy az egységnek nincs alternatívája
Biztos tudja jól az ég
Hogy ez a Föld nem lesz elég
Összevarrni sebeket
Találni oly' tekintetet
Mint a Tied.