4F Club - Eső

1. Kifele bámulok a szobám ablakán,
Nem csörög a telefon, lehet, hogy rossz talán.
Elég egy hívás, és jól vagyok menten,
De itt a magányban nem javul a kedvem.
Lehet, hogy az eső, hogy fekete az égbolt,
Hogy nem jut eszembe semmi, ami szép volt,
Lehet, hogy aludni kéne, talán mindent megold...

R. A szememre nem jön álom,
Napok óta hiába várom.
A tudatom kihunyna végre,
De ébren révedek a szürke égre.
Fásultan állok a zúgó viharban,
Üvegszilánk simogatja a talpam,
Nyakamba folyva csurog a víz végig rajtam.


2. Kopog az eső az ereszen, nehéz a lelkem,
Hova lett a boldogság, amire veled leltem?
Kudarcba fulladt rövid életem,
A kártérítést vajon kitől kérhetem?
Egyedül, egyedül, egyedül olyan rossz nekem,
Nem értem, miért tetted ezt velem,
Halálraítélt, egyoldalú szerelem.

R.

3. Borzongás fut végig az egész testemen,
Hiába a pizsama, a lelkem meztelen.
Éber álmot szül a fekete éjszaka,
Késő este velem csak a magány tér haza,
A zápor enyhül, majd belelendül,
Mint a vihar, ami bennem dúl legbelül
Kérlek, gyere vissza, olyan szörnyű rossz egyedül.