Rakonczai Ervin - Verje meg a búbánat

Mikor az ember szerelmes, nem újság az hogy dühös lesz
Elég egy szó a vitához, s küldjük a lányt a mamához
Bántottam őt már belátom, őszintén mondom: sajnálom
Hát verje meg a búbánat, a békülés már nem várhat
Hát verje meg a búbánat, majd viszek neki rózsákat!

Mikor az ember szerelmes,olyankor kissé bolond lesz
Sohase vittem virágot, fogott is rajtam az átok
Szerelmes lettem barátom, nem múlik ez már virágon
Hát verje meg a búbánat, majd úgy viszem, hogy nem látnak
De viszek neki rózsákat, hát verje meg a búbánat!

Mikor az ember szerelmes, többnyire kissé vak is lesz
Így vagyok én is barátom, Ő a legszebb a világon
Szebb mint a nyíló virágok, ennél most tovább nem látok
Hát verje meg a búbánat, a szerelem az nem árthat
Hát verje meg a búbánat, majd viszek neki rózsákat!

Mikor az ember szerelmes , füle se régi, süket lesz
Nem hallgat józan beszédre, fogékony lesz az zenére
Ahova járunk naponta, a zenekar már ezt játssza
Hát verje meg a búbánat, a szerelem az nem árthat
Hát verje meg a búbánat, majd viszek neki rózsákat!
Hát verje meg a búbánat......