Color - Panoptikum

(Belépés)
Micsoda panoptikumi este,
Ez már nem díszkivilágítás.
Még csilingel a száz aranycsengettyű,
S a távoli termek zaját visszhangozva
Némán forognak a viaszfigurák.

(Előtér)
A falak sötét kárpittal borítva,
A padló mohaszőnyeggel tele.
Viszi, viszi a szemlélődőt
Paradicsomi tájak fele,
Fénylő labirint fele.
Fénylő labirint fele.

(Barlang)
Ez itt a barlang, ott a tűz,
Melyet látod, körbeülnek.
Így élhettél egyszer Te is.
Akkor még biztos nem hitted volna,
Hogy messze szállsz, majd fel a Holdra.

(Gyilkosok)
Egy borotvával véget vetettek
Ennek a furcsa szerkezetnek,
Múló örömnek, szenvedésnek.

(Férj, feleség)
Férj és feleség szobája ez,
Mind a kettő messze néz.
Talán keresnek valamit, vagy
Várnak valakit valahonnan,
Hogy feltűnjön az éjszakából.

(Császár)
Megjött, megjött a császár,
Kongatják a harangokat.
Egyik kezével halált oszt,
Másikkal aranyat ad.
Egyetlen dühös szavától
Országok süllyednek el,
Egyetlen mozdulatától
A holt ország életre kel.

(Udvaron)
Kastély udvarán sietsz,
Parkban lánygyerek játszik.
Fodros ruhák. nagy szalagok.
Gurigát kerget mosolyogva.
Dante poros körei után szalad,
Őt is lassan elnyeli az időáradat.