Animal Cannibals - Gyűlöllek, te hájpacni

1. Ááállj, fogjon le valaki, mert felrobbanok,
Miért, mi történt? Hát elmondhatod.
Van egy csaj, hát ha így lehet hívni,
Körülnézett, milyen fiút lehetne felszedni.
Egy, csak egy legény van talpon a vidéken,
És az persze én, hát úgy kellett nékem,
Üldözni kezdett, és rámvetette magát,
Majdnem agyonnyomott, de én megtéptem a haját.

R. ||: Gyűlöllek te hájpacni, te összefüggő zsír!
Miért kell neked rám hajtani, hogyha tudod, hogy nekem ez kín? :||

2. Nem, nem, nem, nem igaz, nem igaz,
Mondd, hogy csak álom!
Követ engem, üldöz, és én szívemből utálom.
Elmesélem, hogy néz ki, és miket cselekszik,
A legrondább rémálmoddal sem vetekszik.
Hájas, csámcsog, csorog a nyála,
Egy jó nagy pingpong asztal, na ez az ő háta,
Ez is elég lenne, hogy azonnal elfuss,
De feje is van neki, hát ez a csúcs!
Szeplős, a beszédet csak közelről hallja,
Szemüvege is van, mint a szódásüveg alja,
A mosolyát ha egyszer is láthatom,
Egy egész borsóleves végigfut a hátamon.
Na ő az, aki üldöz, már te is tudod, milyen,
Rendben van, hogy randa, de miért pont ilyen?
Tegnap aztán odaszólt a sulikapuban,
Elöntött a düh, és odakiáltottam:

R.,

3. Tudom, hogy sötétben minden tehén fekete,
De ő világosban is tehén, és nem áll jól a szeme se,
Meg az orra, meg a szája, no és a lába:
Az egyik épp csak olyan görbe, amilyen a párja.
S ez a két apró gépezet viszi azt a mázsát,
Viszi azt a mázsát, viszi azt a mázsát,
Ez a két apró gépezet viszi azt a mázsát,
Megcsúszik, elesik, és meglátod a háját,
Meg bizony, hisz mindenfelé terjed,
Mint egy vízzel töltött lufi, hogyha éppen elejted,
Én csak menekülök, és mentem az életem,
És nem adom fel. - Nem? De jó neked!

R., R.

||: Gyűlöllek, te, te, te,
Gyűlöllek, te, te, te,
Gyűlöllek, te, te, te, :||