1. Fehér Krisztián - Gyere Kislány (ft. Burai)
2. T. Danny - Vidéki Csajszi
3. Bródy János - Ha én rózsa volnék 3:36 [1994]
Bemutatás:
Erdélyi magyar népdalénekes, jogász, közgazdász volt.
Madaras Gábor a Kolozsvárhoz közeli Nagyiklódon
született. Csendőr édesapját néhány hónappal az ő
születése után, decemberben Jászapátiba helyezték.
Szüleitől már itt megismerkedett a kibédi népművészet
kincseivel: a népdalokkal és a népmesékkel. Ez olyan
mély nyomot hagyott benne, hogy ez vezette későbbi
pályája, a népdaléneklés felé.
A család gyakran hazalátogatott Kibédre, és minden
látogatás egyre jobban „megfertőzte” Gábort.
A gimnázium elvégzése és a sikeres érettségi után a
Debreceni Tudományegyetemen folytatta tanulmányait.
Jogból és államtudományból doktorált.
Egyetemi évei után Erdélyben: Óradnán és Désen
dolgozott törvényszéki jogászként.
1941-ben a Madaras család hazaköltözött Kibédre,
Gábor még ebben az évben bevonult katonának, és
több mint nyolc évig katonáskodott.
Három év hadifogságot is elszenvedett. Az 1948-as
hazatérését követően, 1949-ben házasságot kötött a
marosvásárhelyi Máthé Zsuzsanna tanítónővel. Majd
1951-ben vele költözött Marosvásárhelyre, ahol igazán
elkezdődik művészi karrierje.
1953-tól a Cukorgyár tisztviselője és közgazdásza lett.
A gyárban működő kultúrcsoportnak előbb műsor vezetője,
később szólistája lett, majd évekig irányítójaként tűnt ki.
A város vendéglőinek neves prímásai figyeltek fel először
Madaras Gábor különleges tehetségére. Segítettek neki
a műsorai összeállításában, és szeretettel kísérték az
általa énekelt népdalokat.
A nagy áttörést számára a Marosvásárhelyi Rádió 1958-as
megalakítása jelentette, ahol hamarosan több felvételt is
készítettek vele, amelyek által ismert és népszerű lett.
Azután később, 1963 és 1965 között a Magyar Rádió is
többször behívta, és felvételeket rögzített vele.
Azután 1968-ban kijött Romániában az első nagylemeze,
amely után már a bukaresti rádió is készített felvételeket
vele. Bár akkoriban a cenzúra és a kommunista rendszer
egyéb szigorú eszközei miatt nem volt könnyű, ezért hát
sokszor ezekkel dacolva igyekezett terjeszteni a magyar
nóta dallamát, beteljesítve ezáltal a hivatását.
Kórházba került, ahol 1980. szeptember 18-án önkezével
vetett véget az életének.
Élete jelentős részét Kibéden töltötte, ezért emlékére
szobrot emeltek a ház előtt, ahol korábban lakott, valamint
a tragikus halálának 20. évfordulója alkalmából a kibédi
falumúzeum emlékszobát nyitott a tiszteletére, továbbá
a kibédi Seprődi János Egyesület és a Marosvásárhelyi
Rádió pedig Kacsó Ildikó irányításával minden évben
emlékműsort szervez a tiszteletére.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!