Levente Csuka - Spontán Öngyulladás (feat. Gently Da Spittah' & ItsErikson)

[Levente Csuka]
Halotti tor a putridban
Pár szót össze-turiztam
Covid van, itt turisz vagy
A halálodra Googleztam
Meddig fáj még?
Parittya, kavics, halánték
Góliát elem, okádék
Reped a sarok, ha rálépsz

Bodobács szívja az emlékeim
Vérnyirok kering a múlt emlékein
Felemás érzést köp a lidokain
Nekem tőled lettek rémálmaim
Könnyek kúsznak a padláson
Sárral teli retina, hadd lásson
Újra látnom kéne a vakságom okát
Okád tőled a család
Hááá

Csöp-csöpög a Holdfény, belefáradtam mint Tóték
Belém költözik a korkép, mielőtt bármit is szólnék

[Gently Da Spittah’]
Jah
Most már a bűntudat ás
Spontán az öngyulladás
Sok már az összugatás, lyukat ás és jobban esik a fulladás
Felőlem mehet a belőlem eredő erő és a pusztító gondokat ölő feledő erő
Merő kimerülés, mint a foszfor a pácán gyulladok meg, üres sokszor a tárcám
Még sem eladó a belső kincsem
Nem kerülhető a magány, bent sem kint sem, valami elrepítsen
Eleve pitchelt hang, könnyből már a szemembe tíz csepp van
Hö, lelki kisebbség
Nem jártam ha eddig itt lent még
Tele van a tököm meg a túratáskám, nincs felszabadítóbb az öngyulladásnál
Hö, gyomor égés, fájdalom, a belsőmben a lángom áthatol

[ItsErikson]
Töltöm a tárat
Elkap a láz
Pörög, pörög a szerencsekerék
Vajon marad a nyár?
Vagy végre meglátom a telet?
És nyerek egy kiutat innen
Katt, kattog a kerék
az esélyeim 1 a 6-hoz
Vajon hol áll meg?
Harcolj vagy menekülj
Eljött az idő, hogy repülj
A lelkem az elmémnek szegül
A kétség a fejemnek szegül
Hol áll meg?
Spontán az öngyulladás
A válasz pedig...

Tág pupillák
Egy újabb adag adrenalin
Pulzus az egekben
Tartanak egyben és tartanak velem tengernyi kalandjaimon a pszichém gravitációs hullámain keresztül
Ég a padlás, a pince
De szívem még mindig jeges
Minden fényt bekebelez
Nő a kereslet, de mégis hol lelhetek rá csak egy kis szeretetre
Ha csak kapom, nem adom
Megtartom a bizonytalanságom
Mondd csak miért engednék közel akárkit
Hogy később fájdalmat okozzak neki
De csalok, a hangok a legnagyobb ellenségeim
Vakon navigálok a régi álmok penészes katakombáiban
Egyetlen céllal, hogy elbújjak a múlt sírjaiba
Szívem lángját az elmém kioltja

[Levente Csuka]
Nem fáj ha fáj nekem, a térerő széthasít
Ég a gyomorsav bennem, ha a pucér égbolt szólít