A Swetter együttes muzsikájában a népdalokat ötvözte
rockzenei elemekkel.
Országos ismeretségre 1988-ban tettek szert, mikor a
Ki mit tud? című tehetségkutató műsor döntőjéig jutottak.
Ezután felvették első albumuk anyagát a Magyar Rádióban.
A romániai forradalom kitörése után Kolozsváron is felléptek.
Előzenekarként léptek fel például a Budapest Sportcsarnokban
Joan Baez előtt, a Petőfi Csarnokban a Toten Hosen előtt, és
a Fekete Lyukban a VHK előtt. Koncerteztek a II. Magyar Rock
Fesztiválon és a miskolci DVTK-Stadionban, majd Kassán is.
Hosszabb szünet után 2007-ben álltak újra össze.
2007. július 18-án Mert az ének nem változott címmel nagy
koncertet adtak a diósgyőri várban. Ezt a koncertet a Magyar
Televízió is közvetítette, valamint DVD-n is megjelent.
A zenekarban szerepeltek:
Bikics Tibor - szintetizátor, zongora
Heffner Attila - gitár, furulya, sámándob, mandolin, ének
Kázsmér Kálmán - basszusgitár
Laki Zoltán - Hammond-orgona
Pásztor Zsuzsa - ének
Szebeni János - ének
Udvardi-Lakatos Márton - dob
A miskolci Swetter zenekart Kázsmér Kálmán (gitár), Farkas
Tamás (orgona, ének) és Nagy Gábor (dob) alapították 1980-ban.
Heffner Attila gitáros-dalszerző egy év múlva került be a bandába,
Kázsmér Kálmán kilépését követően. Ekkor még csak 14-15 éves
kamaszok voltak. A dalokat Farkas (Ordas) Tomi és Heffner Attila
írták akkoriban és elsősorban az akkor divatba jövő új hullámos
stílusban. A miskolci Régiposta utcában volt a próbahelyük.
1983-ban aztán megváltak Farkas Tamástól, és a próbahelytől is,
valamint a stílust is felcserélték rockra. Az egyetlen alapító Nagy
Gábor dobos, mellett akkor Heffner Attila gitáros-dalszerző, Nagy
Sándor basszusgitáros, és Jánosi Judit énekes alkotta a csapatot.
Jánosi Judit profizmusa kezdte magát az együttest is a profizmus
irányába mozdítani. Az ötödik tag, Heiszmann Ildikó (Szepi) lett,
aki billentyűs és másodénekes volt, és Heffner Attila nagy szerelme.
Már az Edda és Prognózis előzenekara is voltak akkoriban.
Heffnert és Szepit kirúgták a többiek 1984-ben, de nemsokára a
két alapító Kázsmér Kálmán és Farkas Tamás megkeresésére, újra
Régiposta utcában, a régi-új próbahelyen újrakezdték együtt.
A két társaság ekkor párhuzamosan használta a Swetter nevet.
A Heffner-Szepi-féle társaság ügyesebb volt, végül náluk maradt
a Swetter név. A másik banda pedig Smink néven folytatta, Nagy
Sándor, Nagy Gábor, Jánosi Judit, Demeter Viktor (új gitárossal)
kiegészülve.
Ekkor az együttesben Baroch Csaba dobolt. A dalokat Heffner
írta, a dalszövegeket pedig Heffner és Jurkó László nevű barátja
közösen alkották általában.
1985-ben kereste meg őket Farkas Bálint és a felesége, Pásztor
Zsuzsa népdalénekes, valamint ekkor alakult ki a baráti kapcsolat
Zubornyák Zoltán színésszel is, és innentől választottak új zenei
stílust is. Ez volt a „népi metál” (folk-rock).
1986-ra már kialakult az új stílus, amelyben autentikus népdalokat
dolgoztak fel. Addigra Farkas (Ordas) Tamás és Baroch Csaba is
elköszönt. Az énekes Szepi mellett Pásztor Zsuzsa is szerepet kapott,
és kreatív segítségként Farkas Bálint is beszállt (színpadi showman).
Az új dobos a tizenhat éves Udvardi-Lakos Márton lett, aki másik
miskolci együttesekben is dobolt közben (pl: Excelsior).
Az együttes akkoriban nagyon nehezen maradt fenn, hiszen Heffner
és Kázsmér is katonák lettek 18 hónapig (1988 májusáig). Csak úgy
tudtak kijönni a próbákra, hogy papíron Swetter KISZ alapszervezetté
alakultak, és hivatalos KISZ*-es kikérővel mentek a próbákra, majd
a Ki mit tud? című műsor egyes válogató fordulóira is.
*KISZ egykori ifjúsági szervezet, amely a szocialista pártállamban
kizárólagos hatalommal bírt. Más szervezete vagy egyesülete nem
lehetett a fiatalságnak (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség).
Végül a Ki mit tud? második helyén végeztek 1988-ban a Lucky Boys
dixiland együttes mögött (pop rock kategóriában dixiland ???).
De egyáltalán nem lepődtek meg, hiszen a döntő előtti kamerapróbán
közölte velünk a rendező: „Nem érdemes nagyon izgulni, ti a második
helyezettek vagytok... Tudjátok, nem akarjuk, hogy az emberek
kimenjenek az utcára tűntetni, a Hidegen fújnak a szelek… című dal
után, még a végén politikailag félreértenék…” Hát így ment ez akkor.
Később azt is megtudták, hogy egész addigi időszakukat a pártállam
III/3-as politikai osztálya megfigyelte őket, mert az általuk előadott
népdalok és a versek állítólag veszélyt jelentettek az akkori államrendre.
Így azután nem ők utaztak Egyiptomba, és nem nekik lett nagylemezük,
hiszen csak másodikok lettek.
Bár felvettek egy lemeznyi anyagot még közvetlenül a verseny után a
rádió 8-as stúdiójában, de azt végül nem adták ki jogi és más egyéb
körülményekre hivatkozva. Az egyetlen megjelent két dalos kislemezük
is úgy jelent meg a Bravo-nál, hogy nem is tudtak róla. Csak azt tudták,
hogy Boros Lajos (Lali krály) jóvoltából készíthettek demo felvételeket,
szám szerint hármat, a kecskeméti Origó hangstúdióban. Azután a hátuk
mögött, mindenfajta megbeszélés, szerződés és jogdíj nélkül, "kegyből"
adta ki az akkori mindenható Lali krály. És még azt is találta mondani ez
a drága ember: "Ha valamire akarják vinni, akkor diszkó vagy mulatós
zenét kell csinálni a népzenéből, s nem pedig rockot!"
Másrészt a Muzsikás együttes sem engedte, hogy az általuk levédetett (!)
magyar népdalokat „paraszt rockosan” kiadhassák nagylemezen.
Közben kitört a romániai forradalom és a magyar viszonyok is elkezdtek
billegni, feloszlott az ORI..., és jött a rendszerváltás.
Ebben az időszakban Szepi, a bábszínházas elfoglaltságai miatt kiszállt,
helyére érkezett énekelni a 2018-ban elhunyt Szebeni János „Szebi”, aki
egyébként addig a pécsi Morris zenekar énekese volt, és a Ki mit tud?
középdöntőjében ismerték meg ellenfélként, és akit a Swetter ejtett ki.
De hiába hozott új színt a kiváló énekes, a lehetőségek egyre jobban
beszűkültek. Még ugyan megnyerték ezerötszáz zenekar jelentkezésével
megrendezett AORTA fesztivált (Amatőrök Országos Találkozója), de
utána felmorzsolódtak. 1990-ben volt az utolsó koncertünk Miskolcon,
az Ady Művházban.
Hosszú szünet következett. Eközben Heffner Pásztor Zsuzsával, Szebeni
Jánossal és Zubornyák Zoltánnal kiadott két műsoros anyagot Swetter
alcímmel. 1996-ban megírta a Barbárok rockoperát, majd 1997-ben a
Jelenések Könyve rockoratóriumot, ezekben is szerepelt a két énekes,
Pásztor Zsuzsa és Szebeni János.
2007-ben viszont újra összeálltak és kevés próba után, egy nagyszabású
koncertet adtak a Diósgyőri várban, Kázsmér Kálmán rendezésében.
Ez 20 évvel később címmel több televízióban adásba került, majd DVD
formátumban is megjelent is megjelent 2009-ben.
A koncerten szereplő zenészek:
Heffner Attila - gitárok, furulya, tilinkó, dob, ének, vokál
Kázsmér Kálmán - basszusgitár (a koncert producere)
Udvardi-Lakos Márton - dobok
Szebeni János (Szebi) - ének
Pásztor Zsuzsa - ének, vokál
Bikics Tibor - zongora, szintetizátor
Laki Zoltán - Hammond-orgona
A csapat együtt maradt egy ideig a koncert után és kezdettben Swetter
néven szerepelt, majd régi és új muzsikusokkal Vastaghúros néven
folytatták 2011 után.
A felállás ekkor:
Mészáros Tibor - ének, hegedű, kísérő-gitár
Pásztor Zsuzsa - ének, vokál
Kázsmér Kálmán - basszusgitár
Cseh István - szólógitár, gitárok
Udvardi-Lakos Márton - dobok
és vendégzenészként a koncerteken:
Török Tilla - ének, hegedű, tilinkó, kaval, koboz
Bikics Tibor - zongora, szintetizátor
Laki Zoltán - Hammond-orgona
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!