Barbaró Attila és a Bulibanditák - Roxtár

Gyúlnak a fények, odavonz téged
Dekadens élet csábít, hívogat
Félszeg álmok, részeg lányok
Nézel rájuk, gyenge az akarat

A legjobb italok, mind meg is ihatod
Tiéd, ha eladod cserébe a lelked
Itt vagy bárhol eléd tárul
Szédít a mámor, ne habozz, tedd meg

Tegyél úgy, beszélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Zenélj úgy, kefélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár

Józan percek, érzed a veszted
De el nem ereszted, a végzeted te vagy
Ha nincs ki leintsen, pihenés nincsen
De nem vagy egy isten, a szíved kihagy

Ha mindennek vége, így is megérte
Szabad vagy végre, menj, lépj tovább
Kezdd el elölről, ha futja erődből
Míg újra felőröl, valami úgyis tönkre vág

Tegyél úgy, beszélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Zenélj úgy, kefélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Tegyél úgy, beszélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Zenélj úgy, kefélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár

Szarj rá, hogy másnap is jön majd
Ketyeg az óra, fejedben hallod a zajt
Ráébredsz egyszer, időd lejárt
Állj meg pihenni és lépj tovább
Van véleményed, van ötleted
Oszd meg és uralkodj a világ felett
Tűzz egy ezrest a vonóra
Jelentkezz be egy elvonóra

Tegyél úgy, beszélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Zenélj úgy, kefélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Tegyél úgy, beszélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár
Zenélj úgy, kefélj úgy, élj úgy, mint egy roxtár