1. Horváth Pista - Mozdonyszőke az én babám
2. Mary Zsuzsi - Csúnya fiú 
3. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
Kókay István
| Teljes név: | Kókay István |
|---|---|
| Együttes: | Bangó Margit, Dr. Fehér Eszter, Dóry József, Egyéb szövegek, Farkas Rozika, Fekete Pál, Gaál Gabriella és Madarász Katalin, Juhos Mária, Jákó Vera, Kalmár Pál, Kalocsai Zsuzsa, Kovács Apollónia, Lovay László, László Imre, Magyar nóták, PETŐÉK - PETŐ ZENEKAR, Sas József, Szalay László, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 1, összesen 6324 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Vitéz Kókay István (1896 - 1976)
Magyar nótaszerző volt.
Erdélyben, Karácsonyfalván született, de kétéves korától
Szegeden élt, minden oda kötötte, és ott is hunyt el.
A császári és királyi 43. gyalogezredbe vonult be katonának.
Háborús érdemeiért szerzett hadi kitüntetései: egy karddal
ellátott, III. osztályú katonai érdemkereszt, legénységi II.
osztályú ezüst vitézségi érem („kisezüst”), valamint egy
Károly-csapatkereszt és sebesülési érem.
Alakulatának legjelentősebb háborús tevékenysége az
olasz fronthoz, a magyar hősi helytállás jelképévé vált
Doberdóhoz köthető. Itteni helytállásáért Kókay Istvánt
1922-ben avatták tiszti vitézzé, 222. sorolási számmal
és a háborús szolgálataiért, kiemelkedő bátorságáért
vitézi telket is kapott.
Viszonylag későn kezdett el foglalkozni dalszerzéssel.
Az első bemutatkozó önálló estjét 1927. november 3-án
tartotta Szegeden a Tisza Szálló dísztermében.
Ezzel indult el dalszerzői pályafutása, és erre az estre a
rádió is felfigyelt, és szerzeményei hamarosan az egész
ország rádióhallgatóságához eljutottak.
1928-ban már a Zeneakadémia nagytermében hangzottak
el a Kókay-nóták, Budapesten első alkalommal. Az első
budapesti szerzői estet aztán több is követte, a kor híres
nótaénekesei voltak az 1934. évi nagyszabású, és talán
legemlékezetesebb koncertjének szólistái.
Néhány ismertté vált dala:
- Piros pünkösd napján
- Messze van a nyíregyházi kaszárnya
- Vonat, vonat, betyár vonat
A két világháború között magasan ívelő pályafutása
1945 után kettétört, mert a Rákosi-rendszerben a
vitézi címe miatt kitelepítették Ebesre.
Sohasem rehabilitálták, így méltatlan körülmények és
nélkülözések között hunyt el Szegeden 1976-ban.
Magyar nótaszerző volt.
Erdélyben, Karácsonyfalván született, de kétéves korától
Szegeden élt, minden oda kötötte, és ott is hunyt el.
A császári és királyi 43. gyalogezredbe vonult be katonának.
Háborús érdemeiért szerzett hadi kitüntetései: egy karddal
ellátott, III. osztályú katonai érdemkereszt, legénységi II.
osztályú ezüst vitézségi érem („kisezüst”), valamint egy
Károly-csapatkereszt és sebesülési érem.
Alakulatának legjelentősebb háborús tevékenysége az
olasz fronthoz, a magyar hősi helytállás jelképévé vált
Doberdóhoz köthető. Itteni helytállásáért Kókay Istvánt
1922-ben avatták tiszti vitézzé, 222. sorolási számmal
és a háborús szolgálataiért, kiemelkedő bátorságáért
vitézi telket is kapott.
Viszonylag későn kezdett el foglalkozni dalszerzéssel.
Az első bemutatkozó önálló estjét 1927. november 3-án
tartotta Szegeden a Tisza Szálló dísztermében.
Ezzel indult el dalszerzői pályafutása, és erre az estre a
rádió is felfigyelt, és szerzeményei hamarosan az egész
ország rádióhallgatóságához eljutottak.
1928-ban már a Zeneakadémia nagytermében hangzottak
el a Kókay-nóták, Budapesten első alkalommal. Az első
budapesti szerzői estet aztán több is követte, a kor híres
nótaénekesei voltak az 1934. évi nagyszabású, és talán
legemlékezetesebb koncertjének szólistái.
Néhány ismertté vált dala:
- Piros pünkösd napján
- Messze van a nyíregyházi kaszárnya
- Vonat, vonat, betyár vonat
A két világháború között magasan ívelő pályafutása
1945 után kettétört, mert a Rákosi-rendszerben a
vitézi címe miatt kitelepítették Ebesre.
Sohasem rehabilitálták, így méltatlan körülmények és
nélkülözések között hunyt el Szegeden 1976-ban.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!