1. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010] 
2. Halász Judit - Boldog születésnapot![2009]
3. A Pál utcai fiúk (musical) - Mi vagyunk a Grund
Bródy János
| Teljes név: | Bródy János |
|---|---|
| Együttes: | 100 Folk Celsius, Akli Miklós, Alfonz kalandjai, Amorf ördögök, Balázs Pali, Beatrice, Besh o droM, Beton, Bikini, Bitchgood, Bojtorján, Bródy János, Bálint Ádám, Dalszerzők Napja, Demjén Ferenc, Devecseri Gábor, Dr. Herz (musical), Dupla KáVé, Dés László, Egyéb szövegek, Feke Pál, Filmzenék, Fonográf, Fáraó, Fásy Ádám További zenekarai » |
| Hangszer, szerep: | gitár |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 6, összesen 19211 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Beceneve: Tini
Zeneszerző, szövegíró, előadóművész.
Hangszerei: gitár, zongora, harmonika, furulya, cimbalom, stb.
Bródy János (Budapest, 1946. április 5. –) magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Híres felmenőkkel rendelkezik, Maróti Géza építész dédunokája, Bródy András közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia.
Zeneszerző, szövegíró, előadóművész.
Hangszerei: gitár, zongora, harmonika, furulya, cimbalom, stb.
Bródy János (Budapest, 1946. április 5. –) magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva. Híres felmenőkkel rendelkezik, Maróti Géza építész dédunokája, Bródy András közgazdász és Vajna Márta tanárnő fia.
Biográfia:
A 60-as évek új zenei formáiban megjelenő társadalmi mozgalmak máig ható következménye, hogy Bródy János a magyar kultúra emblematikus alakja lett, és művészetében követhetően tükröződik az elmúlt félévszázad történelmének minden jelentős fordulata. 1964-ben, az érettségi után került az Illés zenekarba, ahol Szörényi Leventével megírták azokat a dalokat, melyek megjelenését tekintik origónak a magyar rock történetében. Az Illés zenekar repertoárjának kialakításával a szövegíró és gyakran dalszerző Bródy János beírta magát a Magyar Kultúra Aranykönyvébe. A dalszövegek forradalmi újítója és a mára már legendává vált zenekar szellemi irányítója sokak számára jelentett iránytűt az akkori társadalom útvesztőiben és személy szerint is példát mutatott az emberi jogok szabad és bátor képviseletével. Ennek következtében komoly konfliktusai voltak a rend szigorú őreivel és 1973-ban államellenes izgatás gyanújával indult ellene vizsgálat. Az Illés zenekar a külső és belső feszültségek nyomását nem viselte el, és az év végén Illés Lajos feloszlatta az együttest.
1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a "Kőműves Kelemen" és az "István, a király".
Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.
Első lemeze 1980-ban jelent meg "Hungarian Blues" címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a "Filléres emlékeim" a "Földvár felé félúton", a "Mama kérlek", és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó "Maszkabál".
Második albuma a "Ne szólj szám" volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy "Egy hétig tart egy szerelem". Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a "Ha én rózsa volnék".
A nyolcvanas évek végén következett a "Hang nélkül", melyen az "Engedd, hogy szabad legyek", az "Átmeneti állapot" és a "Zárt osztály" már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a "Légy hű magadhoz" vagy "A fiam meg a lányom", melyben a szerző új szerepköréről tudósított.
"Az utca másik oldalán" című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a "Tangó LeMondó" és a "Haggyá' má' békibe'", de művészi hitvallást is jelzett a "Mit tehetnék érted", "A földön járj" vagy az "Őszinte bohóc".
A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról „Volt egyszer egy koncert” címmel koncert CD és később DVD is forgalomba került.
2001-ben, az új évezred kezdetén "Kockázatok és mellékhatások" címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a "Jön a vonat" és a "Meg kéne kapaszkodni", az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. És az emberi jogok védelmében írt "Szabadnak születtél" arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.
2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a „BRÓDY 60” című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, legutóbb 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.
"Az Illés szekerén" című CD Album, 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalja zenei pályafutását, a 14 dal mindegyike önállóan is megállja a helyét, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sokatmondó számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye.
Forrás: Wikipédia
1974-ben hozták létre a Fonográfot, mely már több volt, mint egy zenekar, hiszen valóságos művészeti alkotóműhelyként működött. Itt készültek Koncz Zsuzsa és a Halász Judit lemezei is, melyeknek értelmi szerzője elsősorban Bródy János volt. Szövegeit ebben az időben még erősebben cenzúrázták, mint korábban, de ő mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy dalaiban a hivatalos szólamoktól eltérő gondolatokat és érzelmeket közvetítsen. A Fonográf korszakban jöttek létre a későbbiekben olyan jelentős sikereket hozó első színpadi művek is, mint a "Kőműves Kelemen" és az "István, a király".
Bródy János önálló előadói pályafutása a hetvenes évek végén a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon kezdődött. Az Illés és a Fonográf zenekarban eltöltött évek után olyan dalok születtek, melyek személyes hangulata, érzelmi elkötelezettsége vagy ironikus intellektualizmusa szinte megkövetelte, hogy szerzőjük maga álljon velük közönség elé. Olyan idők jártak akkor, mikor dalokban tört a felszínre sok mélyen elfojtott érzés és gondolat. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, és első felvételeinek népszerűsége következtében hamarosan a hatóságok által gyanakodva figyelt és a hivatalos kultúrpolitikusok bánatára közkedvelt szereplője lett az ifjúsági klubok hálózatának.
Első lemeze 1980-ban jelent meg "Hungarian Blues" címmel olyan felejthetetlen dalokkal, mint a "Filléres emlékeim" a "Földvár felé félúton", a "Mama kérlek", és a Bródy dalok jelbeszédes módján helyzetjelentést adó "Maszkabál".
Második albuma a "Ne szólj szám" volt 1984-ben, melynek címadó dalában még ma is érezhető a korszak alapvető életérzése, és azóta tudjuk, hogy van olyan, hogy "Egy hétig tart egy szerelem". Ezen az albumon jelent meg sok-sok év után újra a hatvanas évek nemzedékének egykor betiltott himnusza, a "Ha én rózsa volnék".
A nyolcvanas évek végén következett a "Hang nélkül", melyen az "Engedd, hogy szabad legyek", az "Átmeneti állapot" és a "Zárt osztály" már nyíltan szólt a változás iránti vágyról, de emlékezetes maradt a "Légy hű magadhoz" vagy "A fiam meg a lányom", melyben a szerző új szerepköréről tudósított.
"Az utca másik oldalán" című összeállítás 1994-ben jelent meg, ironikus és kritikus hangvételével már az új korszak ellentmondásait tükrözte máig ható érvénnyel olyan dalokban, mint a "Tangó LeMondó" és a "Haggyá' má' békibe'", de művészi hitvallást is jelzett a "Mit tehetnék érted", "A földön járj" vagy az "Őszinte bohóc".
A zenekarok feloszlottak, átalakultak, de Bródy János folyamatosan képes volt önmagát adni és gitárral a kezében, mint a hétköznapok krónikása járta az országot, ironikus mosollyal idézve a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás közti rövid átmeneti boldogságot, vigasztalva a meg nem valósult álmaikból ébredő szorongókat. Az 1994 végén a régi Budapest Sportcsarnokban tartott előadásról „Volt egyszer egy koncert” címmel koncert CD és később DVD is forgalomba került.
2001-ben, az új évezred kezdetén "Kockázatok és mellékhatások" címmel jelent meg az a zenei gyógyszer, amellyel nem kell orvoshoz vagy gyógyszerészhez fordulni. A lemezen szereplő 12 szám túlnyomó többsége, mint a "Jön a vonat" és a "Meg kéne kapaszkodni", az életünkben sűrűn előforduló kockázatokról és mellékhatásokról szól. És az emberi jogok védelmében írt "Szabadnak születtél" arra figyelmeztet, hogy törékeny ünnepeink és bizonytalan hétköznapjaink közepette is meg kell őriznünk emberi méltóságunkat.
2006-ban, Bródy János 60. születésnapján a Madách Színház ünnepi műsorában fiatal tehetségek előadásában saját dalaival köszöntötték fel a szerzőt, aki sokféle tevékenysége mellett még mindig gyakran volt vendége kisebb-nagyobb színpadoknak. Ezt az előadást örökítette meg a „BRÓDY 60” című DVD, melyen az extrák között néhány régebbi felvétel is megtalálható. A Kossuth-díjas zeneszerző-szövegíró-előadóművész életművét sokféle díjjal ismerték el, legutóbb 2011 tavaszán a Fonogram életműdíját vehette át. Ekkor jelentette be, hogy elfogadta az EMI felkérését egy új album készítésére, és július végére a Fodo Sound Stúdióban elkészültek a felvételek.
"Az Illés szekerén" című CD Album, 2011. szeptember 22-én került forgalomba és komoly meglepetéseket tartogatott még azoknak is, akik jól ismerték Bródy János eddigi pályafutását. Az alkotók szándékai szerint az Illés zenekar hagyományainak szellemében került összeállításra az izgalmasan sokszínű zenei anyag. A 60-as évek világára visszatekintve a 60-as éveiben járó szerző ezzel az albummal mintegy összefoglalja zenei pályafutását, a 14 dal mindegyike önállóan is megállja a helyét, de gondosan sorba állítva és egymáshoz kapcsolódva a külön-külön is sokatmondó számok különleges összhatásban érzékeltetik egy jelentős művész véleményét az állandóan változó és örökösen visszatérő körforgásban élő világunkról.
Dalszövegei először 1983-ban kerültek kiadásra "Jelbeszéd" címmel, legutóbb 2010 tavaszán jelent meg "Ne várd a májust" címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye.
Forrás: Wikipédia
