1. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák 
2. Egyéb szövegek - Ballagási énekek - Gaudeamus igitur
3. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
Vécsey Ernő
| Teljes név: | Vécsey Ernő |
|---|---|
| Együttes: | Aradszky László, Arany György, Bakacsi Béla, Breitner János, Buss Gyula, Csík János, Csóré Béla, Egyéb szövegek, Feleki Kamill, Ferrari Violetta, Fényes Kató, Fónay József, Gyurkovics Zsuzsa, Harangozó Teri, Hollós Ilona, Keméndi András, Kishonti Ildikó, Komár László, Korda György, Kovács Erzsi, Koós János, Lagzi Lajcsi, Legfeljebb elválunk (zenés vígjáték), Lorenz Kornélia, Lovay László További zenekarai » |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 3, összesen 8047 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Vécsey Ernő (1910. december 25. – 1977. február 23.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zene-
pedagógus volt.
A kiváló zenei talentummal megáldott budapesti születésű
fiú a Zeneakadémiára 12 éves korában nyert felvételt, ahol
Székely Arnold növendéke volt.
Miután befejezte tanulmányait, bejárta egész Európát és a
Közel-Keletet.
Számos könnyűzenei együttessel dolgozott zongoristaként
és karmesterként a körutazása során.
1933-ban tért vissza Magyarországra, itthon Heinemann
Sándor zenekarában volt zongoraszólista.
1936-tól már hanglemez felvételei is készültek.
1942-től vezetője volt a Radiola Tánczenekarnak.
1945–46-ban a vendéglátós zenészként tevékenykedett.
1947-től oktatott a Hivatásos Zenészek Zeneiskolájában,
1960-tól pedig az Országos Szórakoztatózenei Központ
stúdiójában tanított éneket és zongorát.
1963 és 1967 között vezető karmesterként működött a győri
Kisfaludy Színháznál.
Mint zeneszerző, az 1940-es évektől lett ismert. Több száz
táncdala közül sokból sláger lett (Én mindig Pestről álmodom,
Nem tagadom, Béka-szerenád).
Emellett számos világslágerhez ő írta a magyar szöveget.
Nagy népszerűségnek örvendtek zenés vígjátékai, és az ő
nevéhez fűződik Gershwin első magyarországi bemutatása is
(Rhapsody in Blue, Zeneakadémia, 1939).
Magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zene-
pedagógus volt.
A kiváló zenei talentummal megáldott budapesti születésű
fiú a Zeneakadémiára 12 éves korában nyert felvételt, ahol
Székely Arnold növendéke volt.
Miután befejezte tanulmányait, bejárta egész Európát és a
Közel-Keletet.
Számos könnyűzenei együttessel dolgozott zongoristaként
és karmesterként a körutazása során.
1933-ban tért vissza Magyarországra, itthon Heinemann
Sándor zenekarában volt zongoraszólista.
1936-tól már hanglemez felvételei is készültek.
1942-től vezetője volt a Radiola Tánczenekarnak.
1945–46-ban a vendéglátós zenészként tevékenykedett.
1947-től oktatott a Hivatásos Zenészek Zeneiskolájában,
1960-tól pedig az Országos Szórakoztatózenei Központ
stúdiójában tanított éneket és zongorát.
1963 és 1967 között vezető karmesterként működött a győri
Kisfaludy Színháznál.
Mint zeneszerző, az 1940-es évektől lett ismert. Több száz
táncdala közül sokból sláger lett (Én mindig Pestről álmodom,
Nem tagadom, Béka-szerenád).
Emellett számos világslágerhez ő írta a magyar szöveget.
Nagy népszerűségnek örvendtek zenés vígjátékai, és az ő
nevéhez fűződik Gershwin első magyarországi bemutatása is
(Rhapsody in Blue, Zeneakadémia, 1939).
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!