Caramel - Álmodozók

Vajon lesz-e még időm rád találni
Neked lesz-e még erőd várni rám
Mondd, meddig képes féltőn ránk vigyázni
Ami összetartott eddig, bármi fájt
Nincs olyan, aki nem tud elbukni,
Leszek, aki nem fog elfutni
Ha nem lesz a szívemen lánc
Talán újra élek
Kinevet az égbolt meglehet
És kitagadhatnak az emberek
Én már más nem leszek
Kérlek adj még erőt
Megállítjuk most az időt
Ez a végzetünk
Hogy mindig a szívünk foglya legyünk
Fellángolunk
Ma egy igazi érzést égni hagyunk
Egy percig álmodozók maradunk
Tudom, nincs esély, hogy mindig megfeleljek
Akkor sem remélek másik életet
Ha a világ dolgai újra megsebeznek
Az nem lehet, hogy elveszítselek
Kinevet az égbolt meglehet
És kitagadhatnak az emberek
Én már más nem leszek
Kérlek adj még erőt
Megállítjuk most az időt
Ez a végzetünk
Hogy mindig a szívünk foglya legyünk
Fellángolunk
Ma egy igazi érzést égni hagyunk
Egy percig álmodozók maradunk
Én el akarok menni a hegyeken túlra veled
Elvakít a világ, és a fényben megcsalt a szemed
Szépnek látszik, míg játszik a képzeleted
Félrevezet, mire észreveszed
Az árát megfizeted
Csak egy perc, csak egy óra, csak egy hónap
Vagy egy élet
Egy egészestés filmben ezek pillanatnyi képek
Mindegy nekem már az is, hogy rólam mit beszélnek
Túl vagyok már ezer völgyön és ezek csak puszta tények
Ezer egyszer és ha kell, majd újra visszatérek
Fölösleges hazudnom, hogy semmitől se félek
Lehet az, hogy révbe sose érek
Míg a szívem foglya leszek
Kérlek adj még erőt
Megállítjuk most az időt
Ez a végzetünk
Hogy mindig a szívünk foglya legyünk
Fellángolunk
Ma egy igazi érzést égni hagyunk
Egy percig álmodozók maradunk
Mégis felébredünk
És valóság lesz a képzeletünk
Hazaérkezünk
Ha valakit egyszer megszeretünk
Fellángolunk
Ha egy igazi érzést égni hagyunk
Ha mindig álmodozók maradunk