1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Kovács Kati - Úgy szeretném meghálálni 3:21 [1991]
Egressy Béni
| Teljes név: | Egressy Béni |
|---|---|
| Együttes: | 1956. Aki magyar... (musical), Bánk Bán (opera), Bódy József, Hobo Blues Band, Kárpátia , Magyar Continental Singers, Magyar nóták, Nemzeti énekeink, Réti József, Simándy József, Tekeres Sándor, Vörös Sári, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 1, összesen 7556 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.
Biográfia:
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt, 1834-ben a kassai és a kolozsvári társulattal lépett fel, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként.
Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.
Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.
Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.
Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.
Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban.
Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.
Magyarra fordított 50-nél több színdarabot és 19 operaszöveget.
Az elhatalmasodó tüdőbetegsége miatt 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!