1. The Idoru - I'm moving on 
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
3. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák
Hajdu Sándor
| Teljes név: | Hajdu Sándor |
|---|---|
| Együttes: | Anita, Bakacsi Béla, Bergendy - Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar, Cserháti Zsuzsa, Delhusa Gjon, Demjén Ferenc, Füles mackó, Gulyás Judit, Gábor Krisztina, Harangozó Teri, Karda Beáta, Katona Klári, Koncz Zsuzsa, Koós János, Magay Klementina, Szenes Andrea és Szenes Iván, Szécsi Pál, Szűcs Judith, Sárközi Anita, Universal, Zorall, Zsóri Kati, |
| Hangszer, szerep: | trombita |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 2, összesen 5816 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Hajdu Sándor (1939. június 5. – 2013. december 30.)
Magyar zenész, zeneszerző, zenei vezető és karmester volt.
Hangszerei: zongora, trombita, harsona
A Bergendy-együttes tagja volt 1967 és 1979 között, ahol
zongorázott, valamint trombitán és harsonán is játszott,
valamint szép és időtálló dalokat szerzett.
Nagykanizsán született. Alig 10 éves volt amikor édesapja
Hajdu Gyula ügyvéd és kormány-főtanácsos meghalt.
Édesanyja egyedül nevelte azután.
Az általános iskolát is Nagykanizsán végezte, majd vegyész
szakirányba tanult volna tovább, ám édesapja miatt a Rákosi
rendszerben ez nem volt lehetséges, ezért Győrbe ment, és
az ottani Zeneművészeti Szakiskolában zongora-trombita
szakokon folytatta tanulmányait. Innen ment aztán tovább a
budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába, ahol
zeneszerzést tanult.
1959-ben sorozták be katonának.
Leszerelése után, 1962 és 1966 között a Zeneakadémia
karnagyképzését végezte el. Egyidejűleg a Műegyetem
vegyészmérnök szakára is járt.
1965 és 1967 között a Színművészeti Főiskola és a Állami
Balettintézet korrepetitoraként működött.
1967-ben lépett be a Bergendy-együttesbe. Az ő szerzeményei
többek között az Iskolatáska, a Bánatos dal, a Meddig tart egy
szerelem, a Rés a tetőn, és a Hétköznapi balladák című dalok.
1980-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznál dolgozott.
1986 és 1990 között a kecskeméti Katona József Színház
karmestere volt. Az itteni működése alatt hozta létrehozta a
többségében amatőr zenészekből álló Kecskeméti Big Band-et,
mely rövid fennállása ellenére is beindította a helyi jazz-élet
fejlődését és a későbbi Kecskemét Jazz Orchestra létrejöttét
is megalapozta.
1990 és 1992 között a Békés Megyei Jókai Színház, majd
1992 és 2005 között pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor
Színház zenei vezetőjeként dolgozott. Emellett 1995 és 2003
között a Zalaegerszegi Városi Vegyes Kar karnagya is volt.
Ő vezette kórust, amikor az 1998-ban "Hangversenykórus
Cum Laude" minősítésben részesült.
2000-től a Szilvágyi Népdalkör vezetőjenként is tevékenykedett,
amelyért 2004-ben díszpolgári címmel jutalmazták.
2005 tavaszától a Nagykanizsai Városi Vegyes Kar karnagyaként
dolgozott. 2012-ben, munkássága elismerése gyanánt szülővárosa
a „Nagykanizsa Kultúrájáért” címmel tüntette ki.
Egészségi állapota megromlott, 2013 októberében szívműtéten
esett át. 2013. december 22-én vezényelt utoljára a kiskanizsai
Sarlós Boldogasszony templomban, melyen saját karácsonyi
feldolgozásait adták elő.
Balatonbogláron hunyt el 2013. december 30-án.
Fontosabb művei:
Karácsonyi kantáta (1992)
Márk passio (1993)
Magyar zenész, zeneszerző, zenei vezető és karmester volt.
Hangszerei: zongora, trombita, harsona
A Bergendy-együttes tagja volt 1967 és 1979 között, ahol
zongorázott, valamint trombitán és harsonán is játszott,
valamint szép és időtálló dalokat szerzett.
Nagykanizsán született. Alig 10 éves volt amikor édesapja
Hajdu Gyula ügyvéd és kormány-főtanácsos meghalt.
Édesanyja egyedül nevelte azután.
Az általános iskolát is Nagykanizsán végezte, majd vegyész
szakirányba tanult volna tovább, ám édesapja miatt a Rákosi
rendszerben ez nem volt lehetséges, ezért Győrbe ment, és
az ottani Zeneművészeti Szakiskolában zongora-trombita
szakokon folytatta tanulmányait. Innen ment aztán tovább a
budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába, ahol
zeneszerzést tanult.
1959-ben sorozták be katonának.
Leszerelése után, 1962 és 1966 között a Zeneakadémia
karnagyképzését végezte el. Egyidejűleg a Műegyetem
vegyészmérnök szakára is járt.
1965 és 1967 között a Színművészeti Főiskola és a Állami
Balettintézet korrepetitoraként működött.
1967-ben lépett be a Bergendy-együttesbe. Az ő szerzeményei
többek között az Iskolatáska, a Bánatos dal, a Meddig tart egy
szerelem, a Rés a tetőn, és a Hétköznapi balladák című dalok.
1980-tól a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színháznál dolgozott.
1986 és 1990 között a kecskeméti Katona József Színház
karmestere volt. Az itteni működése alatt hozta létrehozta a
többségében amatőr zenészekből álló Kecskeméti Big Band-et,
mely rövid fennállása ellenére is beindította a helyi jazz-élet
fejlődését és a későbbi Kecskemét Jazz Orchestra létrejöttét
is megalapozta.
1990 és 1992 között a Békés Megyei Jókai Színház, majd
1992 és 2005 között pedig a zalaegerszegi Hevesi Sándor
Színház zenei vezetőjeként dolgozott. Emellett 1995 és 2003
között a Zalaegerszegi Városi Vegyes Kar karnagya is volt.
Ő vezette kórust, amikor az 1998-ban "Hangversenykórus
Cum Laude" minősítésben részesült.
2000-től a Szilvágyi Népdalkör vezetőjenként is tevékenykedett,
amelyért 2004-ben díszpolgári címmel jutalmazták.
2005 tavaszától a Nagykanizsai Városi Vegyes Kar karnagyaként
dolgozott. 2012-ben, munkássága elismerése gyanánt szülővárosa
a „Nagykanizsa Kultúrájáért” címmel tüntette ki.
Egészségi állapota megromlott, 2013 októberében szívműtéten
esett át. 2013. december 22-én vezényelt utoljára a kiskanizsai
Sarlós Boldogasszony templomban, melyen saját karácsonyi
feldolgozásait adták elő.
Balatonbogláron hunyt el 2013. december 30-án.
Fontosabb művei:
Karácsonyi kantáta (1992)
Márk passio (1993)
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!