1. Zävodi - PIRATES 03:05 [2018] 
2. Quimby - Made in China[2009] 
3. Ákos - Firedance 4:31 [1996]
Ráday László
| Teljes név: | Ráday László |
|---|---|
| Együttes: | Csocsesz, Egyéb szövegek, Filmzenék, Kalmár Pál, Magyar nóták, Putnoki Gábor, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 1, összesen 6402 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Ráday László József (1912 - 1986)
Magyar nótaénekes és zeneszerző volt.
Hangszere: zongora
Az 1920-as és 1930-as évek népszerű előadója, akinek a
pályáját nagyban befolyásolta a Trianoni békeszerződés
utáni Magyarország hazafias, néha irredenta zenei világa.
Azon művészek sorába tartozott, akik a háborúban való
részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat.
Jellegzetes és legjobban ismert dala az Első levél (Ne sírj
utánam kedvesem). Több szerzeménye is ismert, de általában
a dallamokat írta meg, csak ritkán írt dalszöveget.
Részvevője volt az első nótaolimpiának, ahol ezüstkoszorúval
tüntették ki.
A Magyar Királyi Állami Operaház tagja, ügyelője, és Palló Imre
operaénekes barátja volt. 1944-ben több filmnek is a főszereplője,
illetve jelentős szereplője volt.
A háború után bár dalait játszották, tehát nem voltak betiltva, őt
magát azonban kiebrudalták a fővárosból. Ezért kellett Miskolcra
költöznie családjával.
Vendéglátóipari zenészként élt nyugdíjba vonulásáig Miskolcon,
és ott is hunyt el 1986-ban.
Magyar nótaénekes és zeneszerző volt.
Hangszere: zongora
Az 1920-as és 1930-as évek népszerű előadója, akinek a
pályáját nagyban befolyásolta a Trianoni békeszerződés
utáni Magyarország hazafias, néha irredenta zenei világa.
Azon művészek sorába tartozott, akik a háborúban való
részvételre lelkesítették a lakosságot és a katonákat.
Jellegzetes és legjobban ismert dala az Első levél (Ne sírj
utánam kedvesem). Több szerzeménye is ismert, de általában
a dallamokat írta meg, csak ritkán írt dalszöveget.
Részvevője volt az első nótaolimpiának, ahol ezüstkoszorúval
tüntették ki.
A Magyar Királyi Állami Operaház tagja, ügyelője, és Palló Imre
operaénekes barátja volt. 1944-ben több filmnek is a főszereplője,
illetve jelentős szereplője volt.
A háború után bár dalait játszották, tehát nem voltak betiltva, őt
magát azonban kiebrudalták a fővárosból. Ezért kellett Miskolcra
költöznie családjával.
Vendéglátóipari zenészként élt nyugdíjba vonulásáig Miskolcon,
és ott is hunyt el 1986-ban.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!