1. Gyermekdalok - Orgona ága 
2. Egyéb szövegek - Ballagási dalok - Ballag már a vén diák
3. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010]
Serly Lajos
| Teljes név: | Serly Lajos |
|---|---|
| Együttes: | Barabás Sándor, Dupla KáVé, Kovács Apollónia, Magyar nóták, Molnár Júlia, Pándy Piroska, Simándy József, Vörös Sári, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 2, összesen 3712 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Serly Lajos
(Pozsony, 1855. március 13. – New York, 1939. február 1.)
Magyar származású amerikai zeneszerző, karmester volt.
Serly Antal királyi törvényszéki bíró testvéröccse.
Az alsó gimnáziumi I-IV osztályt Losoncon ill. Besztercebányán
végezte, ami után az apja kérésére tímártanonc lett. 1868-ban
a régi céhrendszer szerint legénnyé avatták, csak utána tudta
folytatni a gimnáziumi tanulmányait. Losoncon, Rimaszombaton
is tanult, majd a a pozsonyi evangélikus főgimnáziumban tett
érettségi vizsgát 1875-ben.
Időközben kétszer is megszökött és vándorszínészek mellé
szegődve próbálkozott (1969 és 1872 években) rövid ideig.
Ezek a társulatok főként zenés darabokat, daljátékokat adtak
elő, hogy az egyszerű emberek is megértsék azokat.
Ezek hatására döntött úgy, hogy zenész lesz.
A pozsonyi székesegyház karnagyánál Mayerbergnél tanult,
majd Budapesten Volkmann Róbertnél folytatta, és végül a
bécsi konzervatóriumban Krennél bevégezte zenei tanulmányát.
Ezután a klagenfurti színház karmestere lett.
Honvágy miatt hazatért. Sztupa Andor színtársulatához Brassóba
szerződött és működött Kézdivásárhelyt, Szebenben.
Ezután ismét Berlinbe ment, ahol a híres Liebig-féle filharmonikus
zenekarral magyar hangversenyeket rendezett. Ekkor kezdett el
zenei szakcikkeket írni.
Berlinből Szabadkára ment Erdélyi Marietta társulatához, majd a
kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött és végül a budapesti
Népszínházhoz érkezett.
Ő alapította az óbudai Kisfaludy-színházat, amelynek igazgatója
is volt, de ezzel megbukott, és anyagilag is teljesen tönkrement.
1898-ban először Londonba vándorolt ki, majd 1905-ben az USA-ba.
New Yorkban zenei vezetője volt a Rédey IstvItt zeneszerzőként és
karmesterként is működött Feleky Károllyal együtt.
Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának előadása volt első
nagy sikerük 1905. december 17-én.
Lányai, Serly Etus és Serly Irén szintén ennek a társulatnak a tagjai
lettek.
Zeneművei az Amerikában élő magyarok körében népszerűek voltak.
Fia, Serly Tibor is zenész, ill. zeneszerző lett, például Bartók Béla halála
után a Bartók 3. zongoraversenyét ő fejezte be (utolsó 17 ütemét) és a
Brácsaverseny hangszerelését is ő készítette el.
Serly Lajos 1939. február 1-én New York-ban halt meg.
(Pozsony, 1855. március 13. – New York, 1939. február 1.)
Magyar származású amerikai zeneszerző, karmester volt.
Serly Antal királyi törvényszéki bíró testvéröccse.
Az alsó gimnáziumi I-IV osztályt Losoncon ill. Besztercebányán
végezte, ami után az apja kérésére tímártanonc lett. 1868-ban
a régi céhrendszer szerint legénnyé avatták, csak utána tudta
folytatni a gimnáziumi tanulmányait. Losoncon, Rimaszombaton
is tanult, majd a a pozsonyi evangélikus főgimnáziumban tett
érettségi vizsgát 1875-ben.
Időközben kétszer is megszökött és vándorszínészek mellé
szegődve próbálkozott (1969 és 1872 években) rövid ideig.
Ezek a társulatok főként zenés darabokat, daljátékokat adtak
elő, hogy az egyszerű emberek is megértsék azokat.
Ezek hatására döntött úgy, hogy zenész lesz.
A pozsonyi székesegyház karnagyánál Mayerbergnél tanult,
majd Budapesten Volkmann Róbertnél folytatta, és végül a
bécsi konzervatóriumban Krennél bevégezte zenei tanulmányát.
Ezután a klagenfurti színház karmestere lett.
Honvágy miatt hazatért. Sztupa Andor színtársulatához Brassóba
szerződött és működött Kézdivásárhelyt, Szebenben.
Ezután ismét Berlinbe ment, ahol a híres Liebig-féle filharmonikus
zenekarral magyar hangversenyeket rendezett. Ekkor kezdett el
zenei szakcikkeket írni.
Berlinből Szabadkára ment Erdélyi Marietta társulatához, majd a
kolozsvári Nemzeti Színházhoz szerződött és végül a budapesti
Népszínházhoz érkezett.
Ő alapította az óbudai Kisfaludy-színházat, amelynek igazgatója
is volt, de ezzel megbukott, és anyagilag is teljesen tönkrement.
1898-ban először Londonba vándorolt ki, majd 1905-ben az USA-ba.
New Yorkban zenei vezetője volt a Rédey IstvItt zeneszerzőként és
karmesterként is működött Feleky Károllyal együtt.
Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának előadása volt első
nagy sikerük 1905. december 17-én.
Lányai, Serly Etus és Serly Irén szintén ennek a társulatnak a tagjai
lettek.
Zeneművei az Amerikában élő magyarok körében népszerűek voltak.
Fia, Serly Tibor is zenész, ill. zeneszerző lett, például Bartók Béla halála
után a Bartók 3. zongoraversenyét ő fejezte be (utolsó 17 ütemét) és a
Brácsaverseny hangszerelését is ő készítette el.
Serly Lajos 1939. február 1-én New York-ban halt meg.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!