Csík Andor

Az Ocho Macho zenekar trombitása.

“– Én már játszottam zenekarban, csak kiestem a gyakorlatból. – vág közbe Andor, akinek akkoriban már nagyon hiányzott a fújás, hiszen fiatal korában félretette a hangszert a biztos jövő építése miatt. – Még a nagyapám tanított meg trombitálni, aztán később zeneiskolába és a zeneművészetire is jártam. Kőszegen egyenes utam volt a fúvószenekarba, ott nagyon sokat tanultam, fejlődtem. Nekem a zenélés mindig kikapcsolódást jelentett, hihetetlen élmény volt, amikor felvettek a zeneakadémiára, de végül úgy döntöttem, hogy inkább a munkát választom. – emlékszik vissza Andor, a tőle nem megszokott komolysággal, érződik a hangján, hogy ez egy nehéz döntés volt, s még most is ott van benne a: Mi lett volna ha? “

(részlet az Ocho Camino című könyvből)