Marcus - Az Ismeretlen (Tiszavirág Projekt verzió)

Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár
Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár

Nem számít hogy mit hoz a holnap
Míg a szívemben van a fény
Az otthonom ez lett, egy rozoga csónak
És a barátom csak a remény
Nem tudom mi vár a hullámokon túl
Nem is érdekel már
Majd kitisztul az ég, de most szörnyű vihar dúl
Előttem a fekete táj

A horizont végtelen
Az életünk súlytalan
Csak hajszol a félelem
De megyünk mind untalan
A horizont végtelen
Az életünk súlytalan
Csak hajszol a félelem
De megyünk mind untalan

Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár
Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár

Nem számít többé, hogy ki voltam tegnap
Az számít ma ki vagyok én
Bennem a tűz, de a külvilág megfagy
Mert meghült bennetek a vér
Nem tudom azt sem hogy merre visz az út
Hova sodor el az ár
Én mászok felfelé, de túl mély ez a kút
És szárnyaszegett a madár

A horizont végtelen
Az életünk súlytalan
Csak hajszol a félelem
De megyünk mind untalan
A horizont végtelen
Az életünk súlytalan
Csak hajszol a félelem
De megyünk mind untalan

Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár
Nem félek, ha dörög az ég
1001 vihart kiálltam már
Nem tudom, hogy hol ér az éj
De addig az ismeretlen vár