Derültégből - 1989-es évjárat

na...
nem lesz itt bang-bang,
mer' amíg élek itt ül a csend,
minden polcon rend, de
szeretnek rendre, szeretek szebbre
bólints fel-le, dönt garatra,
cipzározd magadra,
én meg levetlek mer'
tőled nevetnem kell,
és a pofont végén a fal adja
lábra! nincs hátra semmi
nem volt tegnap,
nem lesz múló perc
vigyázz mer' elkap a bánat
az én órám siet,
a boldogság várhat,
de akkor sem lesz bang-bang
hisz' amíg élek vállamon csend
minden polcon rend, de
az a para, hogy nem érzi a fül meg a szem
ezt még
ide-odaadom tessék:
az életem
lesz még úgy, ahogy álmomban képzelem
bang-bang
itt vagyok élek, társam a csend
minden polcon rend,
de az a para, hogy nem érzi a fül meg a szem
ezt még
ide-odaadom tessék
az életem úgy alakult,
ahogy formálta két kezem

refr.:
kell egy élet,
hogy magad a lényeg méretéhez mérhesd
bonts a borból, a jóból, ma estére elég lesz
ne fogadkozz, és ne légy bonyolult,
hisz' az egyszerűt se mindig érted!

"dallamra éhezem" - mondja egy hang a rádióból
már arra sem emlékszem, hogy bekapcsoltam
újabb 9 perc szundi, nem is számoltam már az első után sem
mért nincs rajtam ruha?
nem először jövök rá, hogy két napja nem fürdöm
hogy milyen nap van a naptár se tudja, jó lenne felülnöm
1989-es évjárat falra akasztható, mellettem két könyv olvasatlan
nyaktól lefelé a testem takaróban, mozdulatlan
időtlen fények csapkodnak a fejem felett, azt hiszem ideje felkelnem

refr.

most, ha beleszólnál, csendre intenek
fejedbe jut, de az agyadon bizsereg
látok, csak kell egy kis idő,
mért a fejemnél van ez a cipő?
látok, de csak épp magam elé kéne lépni, hogy engem rúgj seggbe,
gyere, támassz meg te legény,
vissza akarok menni a terepre
ne túl gyorsan arctalan,
pár pillanattal elmaradtam

refr.
refr.