1. Best of Communism - Májusköszöntő
2. Ismerős Arcok - Nélküled 5:41 [2010] 
3. Egyéb szövegek - Ballagási énekek - Gaudeamus igitur
Lehár Ferenc
| Teljes név: | Lehár Ferenc |
|---|---|
| Együttes: | A mosoly országa (operett), Cigányszerelem (operett), Házy Erzsébet, Kalocsai Zsuzsa, Korda György, Kovács Apollónia, Luxemburg grófja (operett), Magyar nóták, Neményi Lili, Pitti Katalin, Plexi és Frutti, Rátonyi Róbert, Solti Károly, Svéd Sándor, Szenes Andrea és Szenes Iván, Sárdy János, |
| Hangszer, szerep: | Keressük! |
| Szerző: | Szövegíró, Zeneszerző |
Megtekintve: Ma 3, összesen 17815 alkalommal
Dalszöveg beküldése
Módosítás küldése
Hozzáadás a kedvencekhezBemutatás:
Lehár Ferenc (1870. április 30. – 1948. október 24.) magyar-osztrák zeneszerző, operettkomponista, karmester volt.
Lehár Ferenc nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintetik, mivel élete nagy részét Bécsben, illetve Bad Ischlben töltötte (ahol a halála is bekövetkezett), valamint műveinek java részét is ebben az időszakban írta.
A Lehár család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, amely apja családjának morva ágáról származik.
Lehár Ferenc nemzetisége sok vita tárgyát képezte és képezi napjainkban is: Komáromban született, Magyarországon. Anyanyelve is magyar volt, tizenkettedik életéve előtt más nyelven nem is beszélt. Osztráknak is tekintetik, mivel élete nagy részét Bécsben, illetve Bad Ischlben töltötte (ahol a halála is bekövetkezett), valamint műveinek java részét is ebben az időszakban írta.
A Lehár család neve valószínűleg a német Leonhard név rövidített formája, amely apja családjának morva ágáról származik.
Biográfia:
Előadói pályafutását színházi hegedűsként kezdte, emellett egy katona-zenekarban is játszott 1899-ig. Első zeneszerzői próbálkozásai kudarcba fulladtak, ezért átvette apja katona-karmesteri posztját, amelyet csak 1902-ben adott fel, amikor bemutatták első operettjét, a Bécsi asszonyokat, amely világsiker lett, és meghatározta további munkásságának fő irányvonalát. Az igazi elismerést azonban A víg özvegy (1905), a Luxemburg grófja és a Cigányszerelem (1910) hozta meg számára. Életének legnagyobb részét az osztrák fővárosban és rövid ideig Berlinben töltötte, itt mutatták be nagy sikerű operettjeit. A századeleji operett egyik legkiválóbb képviselője, műveiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablonossá merevedett bécsi operett stílusát.
Zeneszöveg hozzászólások
Még egy hozzászólás sincs, tökéletes alkalom, hogy írj valamit!